A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint új képzőhely helyett inkább a tanári pályát kellene tartósan vonzóvá tenni.
A szakszervezet MTI-hez eljuttatott közleményében az állt, hogy az elmúlt években a magyar közoktatás szakmai és politikai okokból számos átalakítást élt meg, mégis válságban van.
Ennek okai az FDSZ szerint az alábbiak:
Az FDSZ kitért arra is, hogy a kormány a tanárképzést többször megpróbálta átalakítani, és a részben saját politikájának köszönhető tanárhiányt gyors, de a hosszútávú következményekkel nem számoló intézkedésekkel enyhíteni. Ennek legújabb megnyilvánulása, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) 2024. szeptember 1-től oktatással foglalkozó tudományos műhely kezdi meg működését, 2025. szeptemberétől pedig tanárképzés indul.
A szakszervezet kiemelte, hogy a nagy gyakorlattal rendelkező képzőhelyek évek óta súlyos beiskolázási gondokkal küzdenek, melyeket egy újabb pedagógusképzési hely nem old meg, de súlyosbít.
Azért is átgondolatlannak tartjuk a tervet, mert az NKE-n semmilyen hagyománya nincs a tanárképzésnek, hiányzik a tapasztalt oktatói kar, ráadásul a természettudományos tanárképzés komoly infrastrukturális hátteret feltételez, amely ebben az esetben teljesen hiányzik. Megalapozottabb lenne egy olyan hosszútávú intézkedéscsomag, amely a tanári pályát tartósan vonzóvá teszi, a hagyományos képzőhelyeket erősíti, megújulásukat segíti.
- olvasható a közleményben, amelyben többek között az FDSZ azt követeli a kormánytól, hogy a pedagógusképzés átalakítására irányuló elképzeléseit egyeztesse a pedagógusok és a pedagógusképzők szakmai, érdekvédelmi szervezeteivel.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen többek között magyar-, a történelem-, angol- és német szakos képzésekre várják majd a hallgatókat, de a tervek szerint kínálnak majd földrajz és komplex természettudomány szakot is a leendő tanároknak. Ezeken kívül tervezik tanító- és óvodapedagógus képzés indítását is.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
