Nem csak a közoktatásban közeleg a tanévkezdés, hanem az egyetemeken is. Ha államilag támogatott képzésre vettek fel titeket, nektek egy kicsit könnyebb dolgotok van, mint a költségtérítéses képzéseken tanuló társaitoknak. Ez viszont bizonyos feltételekkel jár, például azzal, hogy csak korlátozott ideig tanulhattok ingyenesen.
A jelenleg hatályban lévő törvények szerint ha felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre vagy mesterképzésre jártok, összesen tizenkét féléven keresztül finanszírozhatja az állam a képzésetek költségeit, de ezen felül is ügyelnetek kell néhány fontos dologra.
A tizenkét félévbe például beleszámít minden elkezdett, aktivált félév, ezért ha idő közben meggondoljátok magatokat, vagy közbejön valami, ami miatt passzívra kell állítanotok a félévetek, sajnos azt a félévet nem kapjátok vissza, az is beleszámít az állami ösztöndíjas képzések esetén felhasználható tizenkét félévbe.
Ha viszont az adott félévet betegség, szülés, vagy valamilyen más, fel nem róható ok miatt nem tudjátok befejezni, és ezt igazolni is tudjátok, a legtöbb egyetem elfogadja, és ez nem számít bele az államilag támogatott tizenkét félévetekbe, továbbá, ha a Nemzeti Köszolgálati Egyetemen tanultok közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, és hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatók vagytok, ebben az esetben sem köteleznek titeket az önköltség kifizetésére.
Arról, hogy pontosan mi szerepel abban a szerződésben, amit a beiratkozásnál iratnak alá az állami ösztöndíjas tanulókkal, itt olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
