Menedékjogot kérnek a török Erasmus hallgatók Európában

Tavaly jelentősen megnőtt a török ​​állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma, az oktatási minisztérium arra kérte a hatóságokat, hogy ne fogadják el olyan diákok Erasmus jelentkezését, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy külföldön maradnaki.

  • Tornyos Kata

Tavaly a török ​​oktatási minisztérium azt közölte, hogy az Erasmus néven ismert európai oktatási csereprogram részeként más országokba küldött diákok és tanárok egyre nagyobb száma kért menedékjogot a fogadó országában – olvasható a Schengenvisainfo cikkében. Először tavaly láttak Erasmus diákokat menedékjogot kérvényezni, amikor lejárt a vízumuk – mondta az Európai Unió törökországi küldöttségének vezetője. Hozzátette, hogy látják, hogy gazdasági problémák vannak, de ha egy személy vízumot kap és belép Németországba, akkor megnő a menedékjog iránti kérelmek lehetősége.

Kihangsúlyozták, hogy a Törökországból érkező Erasmus hallgatók támogatását csökkentették, néhányan pedig arról számoltak be, hogy három hónapig egyáltalán nem kaptak pénzt.

Az oktatási minisztérium arra kérte a törökországi helyi hatóságokat, hogy ne fogadják el olyan személyek jelentkezését, akiknél fennáll annak a veszélye, hogy külföldön próbálnak maradni.

Tavaly meghaladta a 778 ezret a Törökországból érkező kérelmek száma, ami a legmagasabb szám, ami egyetlen országból Európába érkezett.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.