Június 1-től Gattyán György helyett a Pro Universitate Albensis Oktatási, Beruházási, és Koordinációs Zrt., a székesfehérvári kis- és középvállalkozások konzorciuma lesz az intézmény fenntartója.
"Évekig húzódó nemzetközi világjárvány és szomszédos országban zajló háború is egyértelműen sújtotta Magyarország első magánegyetemét, amely évek óta nem jutott számottevő állami forrásokhoz. Azt gondolom, mind szakmailag, mind anyagilag az elmúlt években jelentősen hozzájárultunk ahhoz, hogy Magyarországon a felsőoktatás egy magánegyetem által még színesebb, versenyképesebb legyen" - jelentette ki Gattyán György az intézményről.
Az üzletember 2020-ban három évre vállalta az egyetem fenntartását, június 1-től viszont átadja azt a Pro Universitate Albensis Oktatási, Beruházási, és Koordinációs Zrt-nek, melynek tulajdonosa, Mahler Balázs szerint "a felsőoktatási intézmény jó kezekből még jobb kezekbe kerül", hiszen elmondása szerint szeptembertől közel 1000 fővel növeli eddigi hallgatóinak létszámát, másrészt részletesen kidolgozott, hosszútávú stratégiai tervvel, stabil finanszírozással, innovatív szolgáltatási környezetben veszi át a Kodolányi János Egyetemet.
"A cél az, hogy a Kodolányi János Egyetem erősítse lokális pozícióit, de mindezek mellett a globális felsőoktatási piacon is bővüljön és Magyarország egyik legjobb, a piaci igényekre közvetlenül és gyorsan reagáló, hallgató-központú, önfenntartó magánegyeteme legyen rövid időn belül. Ehhez nagyban hozzájárulnak az elmúlt években a hibrid oktatás területén szerzett tapasztalatok, és az a rugalmasság, amely az Egyetem eddigi működését is jellemezte. Az Egyetemnek meg kell tanulnia illeszkedni a megváltozott munkaerőpiaci igényekhez megtartva a minőségorientált működést" - jelentette ki Mahler Balázs, a KJE Fenntartó Zrt. új tulajdonosának vezérigazgatója.
A tulajdonosváltásról Szabó Péter, az intézmény rektora azt mondta, a Gattyán György tulajdonában lévő Docler Holding az elmúlt években lehetővé tette, hogy az egyetem "sikerrel meg tudja valósítani az Intézményfejlesztési Tervében foglalt programját és több mint húsz új, különböző szintű szakot indíthasson, modern kutatási projekteket fejlesszen, kutatóintézeteket alapítson a fenntarthatóság és a városfejlesztés területén", de eredményesen szerepeltek akkreditációs megmérettetéseken is és jelentősen nőtt az egyetemre jelentkezők száma.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
