Június 1-től Gattyán György helyett a Pro Universitate Albensis Oktatási, Beruházási, és Koordinációs Zrt., a székesfehérvári kis- és középvállalkozások konzorciuma lesz az intézmény fenntartója.
"Évekig húzódó nemzetközi világjárvány és szomszédos országban zajló háború is egyértelműen sújtotta Magyarország első magánegyetemét, amely évek óta nem jutott számottevő állami forrásokhoz. Azt gondolom, mind szakmailag, mind anyagilag az elmúlt években jelentősen hozzájárultunk ahhoz, hogy Magyarországon a felsőoktatás egy magánegyetem által még színesebb, versenyképesebb legyen" - jelentette ki Gattyán György az intézményről.
Az üzletember 2020-ban három évre vállalta az egyetem fenntartását, június 1-től viszont átadja azt a Pro Universitate Albensis Oktatási, Beruházási, és Koordinációs Zrt-nek, melynek tulajdonosa, Mahler Balázs szerint "a felsőoktatási intézmény jó kezekből még jobb kezekbe kerül", hiszen elmondása szerint szeptembertől közel 1000 fővel növeli eddigi hallgatóinak létszámát, másrészt részletesen kidolgozott, hosszútávú stratégiai tervvel, stabil finanszírozással, innovatív szolgáltatási környezetben veszi át a Kodolányi János Egyetemet.
"A cél az, hogy a Kodolányi János Egyetem erősítse lokális pozícióit, de mindezek mellett a globális felsőoktatási piacon is bővüljön és Magyarország egyik legjobb, a piaci igényekre közvetlenül és gyorsan reagáló, hallgató-központú, önfenntartó magánegyeteme legyen rövid időn belül. Ehhez nagyban hozzájárulnak az elmúlt években a hibrid oktatás területén szerzett tapasztalatok, és az a rugalmasság, amely az Egyetem eddigi működését is jellemezte. Az Egyetemnek meg kell tanulnia illeszkedni a megváltozott munkaerőpiaci igényekhez megtartva a minőségorientált működést" - jelentette ki Mahler Balázs, a KJE Fenntartó Zrt. új tulajdonosának vezérigazgatója.
A tulajdonosváltásról Szabó Péter, az intézmény rektora azt mondta, a Gattyán György tulajdonában lévő Docler Holding az elmúlt években lehetővé tette, hogy az egyetem "sikerrel meg tudja valósítani az Intézményfejlesztési Tervében foglalt programját és több mint húsz új, különböző szintű szakot indíthasson, modern kutatási projekteket fejlesszen, kutatóintézeteket alapítson a fenntarthatóság és a városfejlesztés területén", de eredményesen szerepeltek akkreditációs megmérettetéseken is és jelentősen nőtt az egyetemre jelentkezők száma.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
