A kutatás megerősítette, hogy a mikroműanyagok élettani hatásokkal bírnak a gerinctelen élőlényekben.
Először igazolták mikroműanyagok jelenlétét a Balatonban, ezek ökológiai hatásait is vizsgálta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. egy közös kutatás keretein belül.
Mint közös közleményükben írták, az utóbbi években egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a mikroműanyag szennyezések. A nemzetközi kutatások elsősorban a tengerekre fókuszálnak, így a mikroműanyagok édesvizekben való előfordulásáról eddig kevesebb tudományos publikáció született. Ezekkel a mikroműanyagokkal az a legnagyobb probléma, hogy
akut és krónikus hatásokat okozhatnak az élő szervezetekben, továbbá felületükön képesek vízben kevésbé oldódó, emberi eredetű szennyezéseket is megkötni (ilyenek például a különféle gyógyszermaradványok).
Az így megkötött szennyezéseknek a mikroműanyagok erősíthetik toxikus hatásukat és elősegíthetik feldúsulásukat is az élő szervezetekben.
A kutatás elsőként igazolta, hogy a különböző típusú mikroműanyagok 50-100 mikrométeres tartományban vannak jelen a tó medencéiben. A kutatás azt is megerősítette, hogy a mikroműanyagok a mérhető emberi eredetű kémiai szennyezőkkel közösen is élettani hatásokkal bírnak a gerinctelen élőlényekben.
A kutatók a teljes tanulmányt a Science of the Total Environment című nemzetközi szaklapban publikálták.
(Címlapképünk illusztráció.)
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
