A kutatás megerősítette, hogy a mikroműanyagok élettani hatásokkal bírnak a gerinctelen élőlényekben.
Először igazolták mikroműanyagok jelenlétét a Balatonban, ezek ökológiai hatásait is vizsgálta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. egy közös kutatás keretein belül.
Mint közös közleményükben írták, az utóbbi években egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a mikroműanyag szennyezések. A nemzetközi kutatások elsősorban a tengerekre fókuszálnak, így a mikroműanyagok édesvizekben való előfordulásáról eddig kevesebb tudományos publikáció született. Ezekkel a mikroműanyagokkal az a legnagyobb probléma, hogy
akut és krónikus hatásokat okozhatnak az élő szervezetekben, továbbá felületükön képesek vízben kevésbé oldódó, emberi eredetű szennyezéseket is megkötni (ilyenek például a különféle gyógyszermaradványok).
Az így megkötött szennyezéseknek a mikroműanyagok erősíthetik toxikus hatásukat és elősegíthetik feldúsulásukat is az élő szervezetekben.
A kutatás elsőként igazolta, hogy a különböző típusú mikroműanyagok 50-100 mikrométeres tartományban vannak jelen a tó medencéiben. A kutatás azt is megerősítette, hogy a mikroműanyagok a mérhető emberi eredetű kémiai szennyezőkkel közösen is élettani hatásokkal bírnak a gerinctelen élőlényekben.
A kutatók a teljes tanulmányt a Science of the Total Environment című nemzetközi szaklapban publikálták.
(Címlapképünk illusztráció.)
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
