A mesterséges intelligencia segítségével kapott először jeles osztályzatot a Cardiffi Egyetem egyik hallgatója, de nem ő lehet az egyetlen, aki ChatGPT segítségével ír beadandókat.
A BBC-nek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő egyetemista eddig mindig 2:1-es, körülbelül 60-69 százalékos értékelést kapott a beadandóira, ezért kíváncsiságból kipróbálta, mi történik, ha azokat a mesterséges intelligencia segítségével írja. Míg a januárban leadott saját munkájára ismét 2:1-et kapott, a mesterséges intelligencia segítségével már 1-es szintet ért el, ami 70-100 százalék közötti teljesítményt jelent, ilyen jó jegyet pedig még egyszer sem ért el.
Elmondása szerint ugyanakkor nem az történt, hogy az egész dolgozatát a mesterséges intelligenciával íratta meg, pusztán annyit csinált, hogy olyan kérdéseket tett fel a rendszernek, aminek megválaszolása neki több időbe telt volna.
A lap szerint az érintett egyetem vezetése jelenleg vizsgálja, korlátozzák-e a mesterséges intelligencia használatát, és ha nem, akkor milyen formában fogadják el annak használatát a diákok számonkérései során. A BBC szerint ugyanakkor januárban mintegy 14 443 alkalommal keresték fel a ChatGPT szolgáltatását az egyetem hálózatáról, holott ez a szám decemberben még nulla volt, így joggal feltételezhető, hogy nem az említett diák az egyetlen, aki annak segítségével írta a dolgozatát.
Ennek ellenére a Cardiffi Egyetem egyelőre nem látja jelét annak, hogy ChatGPT-t csalás miatt keresték fel a hallgatók, szerintük ugyanis a legtöbb lekérdezést kutatók indították. Hozzátették, nagyon komolyan veszik az akadémiai visszaéléseket, így a plágiumot is, a hallgatók szerint ugyanakkor erről szó sincs, hiszen a mesterséges intelligencia hatása a munkájában észrevehetetlen, azt csak bizonyos tartalmak generálására használják, amelyeket később módosítanak és forrásként használnak a tanulmányaikban.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
