Ha állami ösztöndíjas képzésre kerültetek be a felvételin, alá kell majd írnotok a hallgatói szerződést is, amely feltételekhez köti a támogatást. Mutatjuk, mit kell vállalnotok.
Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, az állam finanszírozza az oktatásotokat, de ehhez két feltételt kell elfogadnotok. Az első: a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül végeznetek kell az adott szakon. Ha például egy 6 féléves alapszakon kezdtek, akkor 9 féléven belül el kell végeznetek.
A másik feltétel: Magyarországon kell dolgoznotok annyi ideig, ameddig az egyetemen, főiskolán állami ösztöndíjasként tanultatok. Ennek teljesítésére pedig 20 év áll rendelkezésetekre, vagyis a végzést követő húsz évben összesen - a képzés hosszától függően - kell 3-5 évet itthoni munkaviszonyban tölteneteket.
Igaz, a kötelezően itthoni munkával eltöltendő évek megállapításánál nem naptári félévet vesznek alapul, hanem egy egyetemi-főiskolai szemeszter időtartamát, azaz 5 hónapot. Ha például tehát egy 12 féléves (6 éves) osztatlan képzést terv időben befejeztek, akkor nem 6, hanem csak 5 évet kell itthon dolgoznotok a végzést követő húsz éven belül.
És ha nem teljesítitek a feltételeket?
A felvételi tájékoztatóban az áll, hogy ha nem dolgoztok itthon elegendő ideig, a 20 év leteltét követően vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj összegét (a teljes összeget akkor, ha egyáltalán nem dolgoztatok itthon. Ha valamennyi ideig magyarországi munkaviszonyban álltatok, de akkor az összeg alacsonyabb lesz).
"Az oklevélszerzési kötelezettség nemteljesítése esetén a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül" - emeli ki a felvételi tájékoztató.
Ha ezt sem teljesítitek, vissza kell fizetnetek "a tartozás 50%-ának megfelelő összeget" (az összeg meghatározásakor figyelembe veszik, ha valamennyi ideig dolgoztatok).
Az oklevélszerzés feltétele, a hosszú- és rövid határidejű hazai munkavállalás, valamint a visszafizetés kötelezettsége alól önhibán kívüli váratlan ok, betegség, baleset miatt lehet mentesülni, de gyermekvállalás után is engedményeket kaphattok. A további, kategóriánként eltérő mentesülési eseteket a felvi.hu-n találjátok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
