Lassan a végéhez közeledik az egyetemi vizsgaidőszak a legtöbb hallgatónak, azonban itt nem ér véget teljesen az egyetemi félév, egy nagyon fontos időszak ugyanis csak most kezdődik. Mi az az átsorolás és mit kell tenni érte, vagy ellene?
Az, hogy valaki az egyetemre állami ösztöndíjasként került be vagy éppen fizetős formában kezdte a tanulást, nem jelent végleges finanszírozási kategóriát. Az ösztöndíjas helyeket ugyanis nagyon könnyű elveszteni, illetve ha valaki nagyon jól tanul és akadnak szabad helyek, önköltségesből is lehet ösztöndíjas - mutatjuk, hogyan.
Az egyetemek az átsorolási döntést minden év július 31-ig, tanévenként egyszer kötelesek megtenni. Ezt azt jelenti, hogy a következő két szűk hónapban erről (is) szól majd az egyetem.
Kik veszítik el az ösztöndíjas helyüket?
Amennyiben a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató nem felel meg az alábbi feltételeknek, a felsőoktatási intézmény tanév végén köteles önköltséges képzésre átsorolni - ez egyetemtől, szaktól és mindentől független. Aki tehát
ÖSSZEGZÉS: ösztöndíjasról önköltségesre automatikusan átsorolnak mindenkit, aki nem teljesítik a fenti feltételeket. Ez mindenkit, minden félév végén érint (akár az utolsó előtti, szakmai félév előtt is bukhatjátok a helyeteket és akkor ősztől fizeni kell).
Ki lehet fizetősből ösztöndíjas?
Ez egy kicsit bonyolultabb, ugyanis az egyetemek a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre – az önköltséges hallgatók ilyen irányú kérelme esetén – a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja. Azaz, ha jól tanultok és a Neptunban beadjátok a kérelmet az átsorolásra, akkor átkerülhettek ingyenes képzésre, de csak akkor, ha vannak megüresedett helyek a szakotokon. Azaz, ha mindenki szuperül teljesített az elmúlt két félévben és senki nem esett ki az ösztöndíjasok közül, akkor nem lesz üres hely, amiért lehet versenyezni.
Egyébként, ha egy szakon megüresedik egy-egy állami hely, nagy verseny szokott lenni a hallgatók között. Az, hogy pontosan milyen átlagokat (súlyozott, sima, többiekhez viszonyított) vesznek figyelembe, egyetemi hatáskörbe tartozik és intézményenként eltérő lehet, így ennek mindenképp nézzetek utána a saját tanulmányi osztályotoknál.
ÖSSZEGZÉS: önköltségesről államira nektek kell kérvényezni, hogy részt vegyetek az átsorolásban és csak az adott szakon felszabaduló helyek függvényében veszik át a legjobb tanulókat.
Persze azok a hallgatók, akiket az átsorolás nem érint, ugyanabban a finanszírozási formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben - ezt külön nem is mindig jelzik az egyetemek. Ha szeretnétek mindent megtudni az aktuális szabályokról, akkor az egyetemetek mellett itt érdeklődhettek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
