Három doktorandusz kedden pert indított a Harvard Egyetem ellen. A doktori fokozat megszerzésére készülő nők azt sérelmezik, hogy az intézmény figyelmen kívül hagyta az egyik professzor szexuális zaklatásáról szóló bejelentéseiket.
A bostoni szövetségi bíróságon benyújtott, 65 oldalas, polgári peres kereset azzal vádolja a 77 éves John Comaroff antropológus professzort, hogy "a Harvardon évekig arra használta hatalmát és tekintélyét, hogy kihasználja a női kutató-jelölteket".
"Diáklányokat csókolgatott és tapogatott a beleegyezésük nélkül, és azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza karrierjüket, ha panaszt tesznek" - áll Margaret Czerwienski, Lilia Kilburn és Amulya Mandava panaszában, amelynek történetéről először a The New York Times számolt be kedden.
A három diáklány öt éven keresztül többször is jelentette a panaszt a Harvard vezetőségének, de az egyetem "szándékos közömbösséggel" bánt velük - derült ki a bírósági dokumentumokból. A panasz "hatalommal történő visszaélésről" szól, és a Harvard Egyetemet és annak elnökét teszi felelőssé. Az esetleges polgári per előtt a felperesek ismeretlen összegű pénzügyi kártérítést kérnek.
Bár a felperesek azzal vádolják a Harvardot, hogy sokáig figyelmen kívül hagyta állításaikat, panaszuk elismeri, hogy egy harvardi bizottság, amely az antropológiai tanszék légkörét vizsgálta, nemrég arra a következtetésre jutott, hogy ott "szexista és nőgyűlölő légkör uralkodott (...) a túlnyomórészt fehér férfiak irányította tanszéken".
A The New York Times szerint a tények egy évvel ezelőtt kezdtek nyilvánosságra kerülni a Harvard Egyetem lapjában. A professzort ezután szabadságra küldték, és belső vizsgálat megállapította, hogy szóbeli zaklatást követett el. A lap tudósítása szerint a professzort a tavaszi szemeszterben kényszerszabadságra küldték, és várhatóan jövőre már nem taníthat, bár az egyetem nem vádolta meg szexuális zaklatással vagy bántalmazással. Az újság megszólaltatta Comaroff ügyvédjeit, akik közleményben tudatták, hogy ügyfelük "kategorikusan" tagadja a diákok vádjait.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
