Három doktorandusz kedden pert indított a Harvard Egyetem ellen. A doktori fokozat megszerzésére készülő nők azt sérelmezik, hogy az intézmény figyelmen kívül hagyta az egyik professzor szexuális zaklatásáról szóló bejelentéseiket.
A bostoni szövetségi bíróságon benyújtott, 65 oldalas, polgári peres kereset azzal vádolja a 77 éves John Comaroff antropológus professzort, hogy "a Harvardon évekig arra használta hatalmát és tekintélyét, hogy kihasználja a női kutató-jelölteket".
"Diáklányokat csókolgatott és tapogatott a beleegyezésük nélkül, és azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza karrierjüket, ha panaszt tesznek" - áll Margaret Czerwienski, Lilia Kilburn és Amulya Mandava panaszában, amelynek történetéről először a The New York Times számolt be kedden.
A három diáklány öt éven keresztül többször is jelentette a panaszt a Harvard vezetőségének, de az egyetem "szándékos közömbösséggel" bánt velük - derült ki a bírósági dokumentumokból. A panasz "hatalommal történő visszaélésről" szól, és a Harvard Egyetemet és annak elnökét teszi felelőssé. Az esetleges polgári per előtt a felperesek ismeretlen összegű pénzügyi kártérítést kérnek.
Bár a felperesek azzal vádolják a Harvardot, hogy sokáig figyelmen kívül hagyta állításaikat, panaszuk elismeri, hogy egy harvardi bizottság, amely az antropológiai tanszék légkörét vizsgálta, nemrég arra a következtetésre jutott, hogy ott "szexista és nőgyűlölő légkör uralkodott (...) a túlnyomórészt fehér férfiak irányította tanszéken".
A The New York Times szerint a tények egy évvel ezelőtt kezdtek nyilvánosságra kerülni a Harvard Egyetem lapjában. A professzort ezután szabadságra küldték, és belső vizsgálat megállapította, hogy szóbeli zaklatást követett el. A lap tudósítása szerint a professzort a tavaszi szemeszterben kényszerszabadságra küldték, és várhatóan jövőre már nem taníthat, bár az egyetem nem vádolta meg szexuális zaklatással vagy bántalmazással. Az újság megszólaltatta Comaroff ügyvédjeit, akik közleményben tudatták, hogy ügyfelük "kategorikusan" tagadja a diákok vádjait.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
