Magas az elhelyezkedési rátájuk, és kezdő fizetésük is jóval meghaladja az átlagot - közölte az egyetem.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) végzett hallgatók akár havi 700 ezer forintos bruttó kezdő jövedelemmel is számolhatnak - írja az egyetem a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legutóbbi felmérésére hivatkozva.
Az intézmény fő profilja a műszaki képzési terület, az itt végzett a mesterszakosok az országos átlagot meghaladó fizetést kapnak:
pályakezdőként átlagosan 522 600 forint, míg 8-9 évvel a végzés után már 792 000 forint bruttó jövedelemmel számolhatnak
- emeli ki az egyetem. Az egyes mesterszakok között lehetnek különbségek: például az energetikai mérnöki mesterszakon 8-9 évvel a végzés után egymillió forintot is meghaladja a havi átlagjövedelem, de a gépészmérnöki, vegyészmérnöki, és műszaki menedzser szakokon is magasabb, mint bruttó 700 ezer forint.
A hallgatóknak az alapszakos diploma megszerzése után átlagosan kb. 1 hónappal sikerült munkát találniuk - írja a BME. A havi bruttó 405 ezres jövedelem egyébként is magasabb az országos átlagnál ezen a szakterületen.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
