Van olyan szak a BME-n, ahol a friss diplomások félmilliós bruttó fizetésre számíthatnak

Magas az elhelyezkedési rátájuk, és kezdő fizetésük is jóval meghaladja az átlagot - közölte az egyetem.

  • Eduline

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) végzett hallgatók akár havi 700 ezer forintos bruttó kezdő jövedelemmel is számolhatnak - írja az egyetem a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legutóbbi felmérésére hivatkozva.

Az intézmény fő profilja a műszaki képzési terület, az itt végzett a mesterszakosok az országos átlagot meghaladó fizetést kapnak:

pályakezdőként átlagosan 522 600 forint, míg 8-9 évvel a végzés után már 792 000 forint bruttó jövedelemmel számolhatnak

- emeli ki az egyetem. Az egyes mesterszakok között lehetnek különbségek: például az energetikai mérnöki mesterszakon 8-9 évvel a végzés után egymillió forintot is meghaladja a havi átlagjövedelem, de a gépészmérnöki, vegyészmérnöki, és műszaki menedzser szakokon is magasabb, mint bruttó 700 ezer forint.

A hallgatóknak az alapszakos diploma megszerzése után átlagosan kb. 1 hónappal sikerült munkát találniuk - írja a BME. A havi bruttó 405 ezres jövedelem egyébként is magasabb az országos átlagnál ezen a szakterületen.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.