Osztálytársai "nagyon csendes" fiúként ismerték az egyetemi merénylőt, aki ma több embert is megölt, sokakat pedig megsebesített Permi Állami Egyetemen.
Ahogy mi is beszámoltunk róla, ma reggel lövöldözés volt az orosz Permi Állami Egyetemen. Az esetnek hat halálos áldozata, és 24 sérültje is van, 19-en közülük lőtt sebet kaptak.
A korábbi jelentésekkel szemben a támadó, Timur Bekmanszurov mégsem halt bele az elfogása közben kapott sebesülésébe. A friss közlemények szerint ő lőtt rá elsőként az egyetemre kiérkező közlekedési rendőrjárőrre, aki viszonozta a tüzet, majd ártalmatlanná tette és elsősegélyben részesítette a támadót.
A helyi idő szerint 11 órakor elkezdődött támadás alatt tanárok és a diákok bezárkóztak az előadótermekben a permi egyetemen, vagy megpróbáltak elmenekülni, az ablakon kiugrálva. Az intézményben az eset idején mintegy háromezren tartózkodtak. Volt osztálytársai "nagyon csendes" fiúként írták le, ugyanakkor tudták róla, hogy érdeklődik a fegyverek iránt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mélyen együttérez az áldozatok hozzátartozóival. Dmitrij Mahonyin, a Permi kerület kormányzója keddre gyásznapot hirdetett ki. A szibériai régió tanintézményeiben egyébként hétfőn tanítási szünetet rendeltek el.
Sajnos nem ez az első eset Oroszországban, Kazanyban május 11-én a 175-ös számú iskolában az egyik volt tanuló házi készítésű pokolgépet robbantott és automata fegyverből tüzet nyitott. Márciusban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szocsiban vett őrizetbe egy líceumi tanulót, aki robbanóanyagot akart előállítani, és meg akarta támadni az osztálytársait. Nem sokkal ez előtt pedig Penzában egy, majd a Moszkvához közeli Ljuberci járásban két 16 éves fiút vett őrizetbe. Mindhárman terrortámadást szándékoztak végrehajtani osztálytársaik ellen.
A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
