Az új tálib kormány nem zárja ki a nőket az egyetemekről, de megszűnt a koedukált oktatás, és a nőknek kötelező lesz a muszlim fejkendő viselete - közölte Abdul Baki Hakkáni, az ideiglenes kormány oktatási minisztere vasárnap.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a kendőnek pontosan mit kell takarnia: csak a hajat, vagy pedig az arcot is. Az oktatási miniszter kijelentette, hogy a tanított tantárgyak körét is felülvizsgálják. Hozzátette: szeretné, ha az afgán felsőoktatás versenyképes lenne a régióban és a világban.
A tálibok előző uralma idején, 1996 és 2001 között a nők nem tanulhattak és munkát sem vállalhattak. A helyzet most is hasonló, a nőket kizárták a sportolók közül, és az elmúlt napokban erőszakkal oszlatták fel a nők egyenlő jogait követelő tüntetést. A TOLO News hírcsatornának adott interjújában egy tálib szóvivő azt mondta, hogy a nők feladata a gyerekek nevelése, és nincs rá szükség, hogy ők is tagjai legyenek a kabinetnek - idézi az MTI.
Az új oktatáspolitika is eltér a korábbiaktól, ugyanis a felsőoktatásban a férfiak és a nők eddig együtt tanulhattak, és a női hallgatók viseletére nem vonatkozott semmilyen előírás. Többségük a hagyományoknak megfelelően így is viselte a hidzsábot. Az általános és középiskolákban a fiúk és a lányok a tálib hatalomátvétel előtt is külön tanultak. Középiskolában a lányoknak kötelező volt a fehér fejkendő és a térdig érő tunika, és nem viselhettek farmert, sminket, illetve ékszert.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
