A tálibok szerint nem zárják ki a nőket az egyetemekről, de a koedukált oktatásnak vége

Az új tálib kormány nem zárja ki a nőket az egyetemekről, de megszűnt a koedukált oktatás, és a nőknek kötelező lesz a muszlim fejkendő viselete - közölte Abdul Baki Hakkáni, az ideiglenes kormány oktatási minisztere vasárnap.

  • Eduline/MTI

Azt egyelőre nem tudni, hogy a kendőnek pontosan mit kell takarnia: csak a hajat, vagy pedig az arcot is. Az oktatási miniszter kijelentette, hogy a tanított tantárgyak körét is felülvizsgálják. Hozzátette: szeretné, ha az afgán felsőoktatás versenyképes lenne a régióban és a világban.

A tálibok előző uralma idején, 1996 és 2001 között a nők nem tanulhattak és munkát sem vállalhattak. A helyzet most is hasonló, a nőket kizárták a sportolók közül, és az elmúlt napokban erőszakkal oszlatták fel a nők egyenlő jogait követelő tüntetést. A TOLO News hírcsatornának adott interjújában egy tálib szóvivő azt mondta, hogy a nők feladata a gyerekek nevelése, és nincs rá szükség, hogy ők is tagjai legyenek a kabinetnek - idézi az MTI.

Az új oktatáspolitika is eltér a korábbiaktól, ugyanis a felsőoktatásban a férfiak és a nők eddig együtt tanulhattak, és a női hallgatók viseletére nem vonatkozott semmilyen előírás. Többségük a hagyományoknak megfelelően így is viselte a hidzsábot. Az általános és középiskolákban a fiúk és a lányok a tálib hatalomátvétel előtt is külön tanultak. Középiskolában a lányoknak kötelező volt a fehér fejkendő és a térdig érő tunika, és nem viselhettek farmert, sminket, illetve ékszert.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.