Több száz afgán hallgató jár indiai egyetemre. A tálibok hatalomátvétele miatt át kell gondolniuk, mihez kezdenek majd a diploma megszerzése után.
„Évekig azt terveztem, hogy ha befejezem a tanulást, hazaköltözök, és tanítani fogok. Most úgy tűnik, minden álmom szertefoszlott” – mondta a BBC-nek egy afgán egyetemista, aki hét éve tanul képzőművészetet Indiában, a szülei és testvérei azonban a mai napig Afganisztánban élnek. Az interjút az Index szúrta ki.
Ő egyike annak a több száz afgán hallgatónak, aki jelenleg is Indiában tanul. „Nem mehetek vissza Afganisztánba. Ha visszamennék, veszélyben lenne az életem, tudom, hogy meghalnék” – mondta. A BBC-nek nyilatkozó egyetemisták biztonságban érzik magukat Indiában, de aggódnak a családjukért.
Ők már ahhoz a generációhoz tartoznak, amely viszonylagos szabadságban nőtt fel, és nem tudja, milyen egy polgárháború. „Az édesanyám mesélt arról, hogy nem járhattak szabadon, és kötelező volt burkát viselniük. Nem is tanulhattak” – meséli az egyetemista.
„Minden nap ezt a hívást várom, hogy halljam, mit mond az édesanyám az afganisztáni helyzetről. Aggódom értük, aggódom a lánytestvéreimért” – mondta a BBC-nek, miután felhívta a szüleit Afganisztánban.
Az Indiában tanulókon kívül körülbelül húszezer afgán állampolgár menekültként él Indiában, ők most attól tartanak, hogy letelepedési kérelmüket nem fogják elfogadni.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
