Több száz afgán hallgató jár indiai egyetemre. A tálibok hatalomátvétele miatt át kell gondolniuk, mihez kezdenek majd a diploma megszerzése után.
„Évekig azt terveztem, hogy ha befejezem a tanulást, hazaköltözök, és tanítani fogok. Most úgy tűnik, minden álmom szertefoszlott” – mondta a BBC-nek egy afgán egyetemista, aki hét éve tanul képzőművészetet Indiában, a szülei és testvérei azonban a mai napig Afganisztánban élnek. Az interjút az Index szúrta ki.
Ő egyike annak a több száz afgán hallgatónak, aki jelenleg is Indiában tanul. „Nem mehetek vissza Afganisztánba. Ha visszamennék, veszélyben lenne az életem, tudom, hogy meghalnék” – mondta. A BBC-nek nyilatkozó egyetemisták biztonságban érzik magukat Indiában, de aggódnak a családjukért.
Ők már ahhoz a generációhoz tartoznak, amely viszonylagos szabadságban nőtt fel, és nem tudja, milyen egy polgárháború. „Az édesanyám mesélt arról, hogy nem járhattak szabadon, és kötelező volt burkát viselniük. Nem is tanulhattak” – meséli az egyetemista.
„Minden nap ezt a hívást várom, hogy halljam, mit mond az édesanyám az afganisztáni helyzetről. Aggódom értük, aggódom a lánytestvéreimért” – mondta a BBC-nek, miután felhívta a szüleit Afganisztánban.
Az Indiában tanulókon kívül körülbelül húszezer afgán állampolgár menekültként él Indiában, ők most attól tartanak, hogy letelepedési kérelmüket nem fogják elfogadni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
