Milliókat "spórolhattok" az ösztöndíjas képzéseken: mutatjuk, mit kell vállalnotok cserébe

Ha ti is állami ösztöndíjasként kezditek el a szeptemberi félévet, akkor már most olvassátok el, milyen szabályok vonatkoznak rátok, hogy megúszhassátok a több millió forintos visszafizetést a végén. Mutatjuk, mit kell vállalnotok a hallgatói szerződésben.

  • Csik Veronika

A hallgatói szerződés lényegében egy klasszikus szerződés, amit ti köttök az Oktatási Hivatallal, közvetve pedig az állammal, aki a támogatásotokat biztosítja. Ugyanúgy, mint minden más szerződés esetében nektek is vállalnotok kell bizonyos feltételeket, az ingyenes képzést nem adják csak úgy. A jelenlegi szabályok szerint minden magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles:

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet (oklevélszerzési kötelezettség), ÉS
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Mit jelent pontosan az oklevélszerzési kötelezettség? Például azt, hogy egy 6 féléves szakot legfeljebb 9 félév alatt el kell végeznetek, 7 félév esetén pedig 11 (mert tört számoknál felfele kerekítenek). Az is fontos, hogy a rendelkezésre álló időt passziváltatás miatt – a passzív félévek számával – automatikusan kitolják, de beleszámítanak a határidőbe az önköltséges finanszírozású félévek. Tehát például, elvesztitek az ösztöndíjas helyeteket rossz tanulmányi átlag miatt, de később visszakerültök ösztöndíjas képzésre, az összes félév számít nem csak az államisok.

Ha most beiratkoztok valahova, de meggondoljátok magatokat és más képzésen tanulnátok tovább, akkor fontos: átvétel, képzésváltás, átsorolás esetén a korábban igénybe vett ösztöndíjas félévek összeadódnak, ilyenkor az új képzés elkezdése előtt érdemes tájékozódni.

Az oklevélszerzési határidő persze fel is függeszthető, vagyis a határidő itt is a felfüggesztett félévek számával kitolódik. Erre akkor van lehetőségetek: külföldi egyetemen tanultok vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzés miatt felnőttképzésben vesztek részt.

Mi történik, ha nem szerzek időben oklevelet?

Két lehetséges út van:

  1. Amennyiben az oklevélszerzési határidőn belül nem kaptok diplomát, alap-, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben tanultatok, de csak két félévig tanultatok az állami ösztöndíjasként, akkor az adott képzéssel kapcsolatban nem terhel benneteket kötelezettség, nincs teendőtök.
  2. Ha viszont kettő állami ösztöndíjas félévnél többet vettetek igénybe a képzésen, akkor hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek keletkezik.

A hallgatói szerződésben azt is vállalnotok kell, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általatok magyar állami ösztöndíjasként igénybe vett félévek idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani. Ez az úgynevezett 20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség.

Mi történik, ha nem teljesítem?

Sikeres oklevélszerzést követően, amennyiben az oklevélszerzéstől számított 20 éven belül nem tartotok fenn a magyar állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt, akkor a 20 év leteltét követően kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.

Persze nem csak az állami ösztöndíj az ösztöndíj. Mutatjuk, mikre pályázhattok még:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.