A következő tanévben sem lehet majd bejárni az előadásokra: komoly vitát robbantott ki az egyik brit egyetem

A Manchesteri Egyetem a következő tanévet is online szeretné elkezdeni. A terv hatalmas vitát váltott ki.

  • Csik Veronika

A University of Manchester volt az első intézmény, amely bejelentette, hogy alapvetően hibrid, de főleg online formában folytatják az oktatást szeptemberben is - írja a Guardian.

Ez azonban nem tetszik a hallgatóknak, több mint 3 ezren alá is írtak egy petíciót az egyetem tervei ellen. A Manchesterben tanulók szerint a fő probléma az, hogy míg a termek üresen állnak, sok diák lényegében ki sem mozdul otthonról, miközben a tandíjak sem csökkentek (és úgy néz ki, nem is fognak). A hallgatók szerint velük nem egyeztettek, és bizonyos tárgyak esetében ez a változás komolyan csökkentené heti kontaktórák számát.

Az egyetem szóvivője tandíjkedvezményekről nem beszélt, mindössze annyit üzent a mérges hallgatóknak, hogy ha a járványnak vége, a nagy előadásokat, kurzusokat is hagyományos formában tartják majd meg. Állítólag más egyetemek is hasonló tervekkel készülnek a járvány utáni életre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.