Hétfőtől vendégeket fogadhatnak az állatkertek, a szabadidőparkok, a fürdőhelyek és az autós mozik is - az egyetemisták azonban nem tudják, mikor térhetnek vissza a kampuszokra.
Egyetemi vezetők és szakértők - akik azt várták, hogy a ma bejelentett nyitás az egyetemeket is érinti majd valamilyen formában - most attól tartanak, hogy a felsőoktatás kimaradt a kormány ütemtervéből, ha azonban nem kapnak időben tájékoztatást az a diákoknak és az oktatóknak, dolgozóknak is nagy gondokat jelenthet - írja a The Guardian.
A kormány korábban egyébként azt mondta, mérlegelik az egyetemek "a húsvéti ünnepek utáni" nyitásának kérdését - a húsvét múlt héten azonban véget ért, így az oktatási szektor jogosan várta a bejelentést.
Az egyetemi vezetők és a hallgatói érdekképviseletek szerint a kormány veszélybe sodorja a fiatalok mentális egészségét is azzal, hogy nem hajlandó dönteni a nyitásról és arról, mikor térhetnek vissza a hallgatók az egyetemi kampuszokra. Illetve azt sem tartják igazságosnak, hogy a többi diák és tanuló esetében már döntöttek – az iskolák ugyanis már kinyitottak.
A brit hallgatók közül is sokan pénzügyi nehézségekkel küzdenek, mert jelenleg nincsenek olyan részmunkaidős munkák, mint általában. Illetve a járvány alatt alapvetően nőtt a szorongásuk, elszigetelődésük – mondta a lapnak Julia Buckingham, a Brunel University rektorhelyettese. Szerinte mindez önmagában elég nagy stresszfaktor, és akkor még nem jöttek szóba a vizsgák és a nyitással kapcsolatos információhiány problémái.
Éppen ezért a National Union of Students, azaz a diákok országos szakszervezete és a Student Minds mentálhigiénés szervezet ma közös levelében hívta fel a kormány figyelmét a kérdés fontosságár. Az egyetemistáknak például az utazás miatt kellene előre tervezniük, és az intézményekben dolgozó személyzetnek sem árt, ha tudják mikor térhetnek vissza. A nyitás kérdése egyébként közel egymillió otthonról tanuló hallgatót érint - ez az angliai egyetemek 2,1 millió hallgatójának felét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
