Online előadásokkal, maszkviseléssel és különleges szabályokkal indul a félév

Nem lesznek hagyományos, nagy előadások és kötelező lesz a maszkviselés - a Corvinus Egyetem is döntött a következő félév menetéről.

  • Eduline

A tervezett intézkedések hivatalosan 2020. augusztus 7-ig jelennek majd meg, azonban az intézkedés lényegi tartalmi elemei várhatóan a következők lesznek - írja az egyetem honlapján.

A 40 főnél nagyobb előadások online (valós időben vagy nem valós időben) lesznek megtartva, míg az ennél kisebb létszámú kurzusok esetében személyes oktatásra kell majd törekedni. A 40 fő alatti kurzusok, jellemzően szemináriumok esetében a személyes jelenlét mellett a cél, hogy egy időben, zárt térben jelenlévő hallgatói létszámot optimalizálni lehessen. Ezen oktatási formák megválasztása, az intézetvezetők feladata és hatásköre - teszik hozzá. Kiemelik: tekintettel arra, hogy a külföldi hallgatók beutazási és elhelyezési nehézségekbe ütközhetnek, számukra biztosítani szükséges az online oktatás lehetőségét.

A kollégiumokban külföldi hallgatókat (ideértve az IOK előkészítő képzésében résztvevő hallgatóit, a Study Abroad programok hallgatóit, valamint a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram hallgatóit is) nem tud az egyetem elszállásolni, mivel a szálláshelyek nem alkalmasak egészségügyi elkülönítésre, karantén kialakítására, azaz a külföldi hallgató magyarországi tartózkodása a hallgatók saját felelőssége lesz – írják.

A maszk viselése (a száj és az orr eltakarása) az egyetem közösségi tereiben és tantermeiben, valamint a tanulmányi, hallgatói ügyek intézése során – abban az esetben, ha a védőtávolság megtartása nem biztosítható vagy egyéb védőeszköz alkalmazására nincs lehetőség – kötelező lesz mind a hallgatók, mind az oktatók számára.

"U Can't Touch this" - ilyen, amikor az iskolaigazgató dalban üzen a diákoknak

Zseniális videó pörög a neten: a koronavírus és a távoktatás után így kell visszatérni az iskolába - legalábbis egy amerikai iskola igazgatója szerint.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.