Patthelyzet alakult ki a rendőrök és a velük szemben felsorakozott, több száz tüntető között a Hongkongi Műszaki Egyetemnél, ahol több mint egy napja tartanak a minden eddiginél súlyosabb összecsapások - olvasható a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán.
A tiltakozók egy része a rendőrségi felszólítás ellenére az egyetem kampuszán maradt, és a hatóságok távoltartására tüzet gyújtottak a bejáratnál. A rendőrök hétfőn hajnalban benyomultak az egyetem területére, és néhány demonstrálót őrizetbe vettek.
Néhány órával később a tüntetők megkísérelték tömegesen elhagyni a kampuszt, mire a rendőrök könnygázzal szorították vissza őket, így végül csak néhány embernek sikerült elmenekülnie, míg a többség visszavonulásra kényszerült.
Vasárnap este a rendőrség mindenkit arra szólított fel, hogy hagyják el az egyetem területét, ellenkező esetben ugyanis "zavargásban vesznek részt". Bejelentették továbbá: éles lőszert fognak használni abban az esetben, ha a tiltakozók ismét a rendőrökre támadnak. Azokat, akik a felszólítás követően elhagyták a kampuszt, a helyszínen őrizetbe vették.
Az oktatási hivatal keddre is tanítási szünetet hirdetett, de kilátásba helyezte, hogy az általános és középiskolák akár már szerdán újra kinyithatnak, az óvodák azonban a hétvégéig szüneteltetik a működésüket.
Zárva lesznek a hongkongi iskolák a tüntetések miatt
Tanítási szünetet rendeltek el Hongkongban a kormányellenes tüntetők negyedik napja tartó forgalombénító akciói miatt - írta internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
