Megállapodott a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) – közölte az egyetem.
„A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) delegációja Wolfgang A. Herrmann elnök vezetésével 2019. május 7-én látogatást tett a budapesti CEU-n. Herrmann elnök és a CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff megállapodást írt alá a két egyetem közötti együttműködésről” – írja az egyetem közleményben.
Hozzáteszik: a megállapodás három új, a TUM és a CEU által együtt meghirdetendő nemzetközi professzori pozícióról szól a politikatudomány, a műszaki tudományok és a társadalomtudományok terén, valamint kitér számos további közös tevékenységekre, mint amilyen például közös szemináriumok, workshopok és nyári egyetemek szervezése, német és amerikai akkreditációjú oklevelet és/vagy diplomát eredményező oktatási programok létrehozása valamint a diákok, az oktatók és a munkavállalók számára meghirdetendő csereprogramok elindítása.
„A felek egyetértenek abban, hogy a TUM budapesti együttműködésének támogatására vonatkozó bajorországi ajánlat feltétele az, hogy a CEU amerikai diplomákat kiadó egyetemként szabadon működhessen Magyarországon. Ennek fényében mindkét fél arra kéri Magyarország kormányát, hogy biztosítsa a CEU-nak azokat a jogi garanciákat, amelyek lehetővé teszik, hogy közösen megnyithassák a magyar és bajor tudományos és egyetemi együttműködés ezen új fejezetét” – írják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
