Stipendium Hungaricum: hetven ország hallgatói tanulnak magyar egyetemeken

Mintegy hetven ország diákjai vesznek rész a 2013-ban elindított Stipendium Hungaricum kiválósági ösztöndíjprogramban, amelynek keretében külföldi hallgatók magyar egyetemeken tanulhatnak - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

  • MTI

Pacsay-Tommasich Orsolya azt mondta, az ösztöndíjprogram célja elsősorban az, hogy a főleg fejlődő országokból érkező diákok olyan képzést kapjanak, amellyel saját országuk fejlődését tudják segíteni. A program emellett a magyar felsőoktatás versenyképességét és az együttműködő országokkal való kapcsolatok javítását is szolgálja - tette hozzá.

Ismertette, az országokkal államközi szerződéseket kötnek, amelyekben kvótákat határoznak meg. Ezután jelentkezhetnek a diákok a magyar egyetemekre. A program egyedülálló, mert az ösztöndíjasok tanulmányait a magyar kormány finanszírozza, de a kvótákat nem köti viszonossághoz - emelte ki az államtitkár.

Pacsay-Tommasich Orsolya a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy az ösztöndíjprogramban 28 magyar egyetem vesz részt. A legtöbb külföldi diák valamely mérnökképzésre - például agrármérnök, mérnök-informatikus - és orvosképzésre jelentkezik.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.