Állami ösztöndíjas képzés: itt vannak a legfontosabb feltételek

Milyen szabályokat kell betartaniuk azoknak a felvételizőknek, akik szeptembertől állami ösztöndíjasként szeretnének egyetemen, főiskolán tanulni?

  • Eduline

Az állami ösztöndíjas képzésen tanulóknak vállalniuk kell, hogy képzési idő másfélszeresén belül megszerzik az oklevelet, az azt követő húsz éven belül pedig hazai munkaviszonyt tartanak fenn legalább annyi ideig, ameddig állami ösztöndíjas hallgatóként tanultak egyetemen-főiskolán.

A hallgatóknak az igénybe vett állami ösztöndíj összegének felét vissza kell fizetniük, ha nem szereznek oklevelet a határidőn belül.

Emellett pedig az állami ösztöndíj teljes összegét vissza kell fizetniük, ha az oklevél megszerzését követő húsz éven belül nem tartanak fenn hazai munkaviszonyt az állami ösztöndíjas tanulmányokkal megegyező időtartamban.

A visszafizetési kötelezettséget azonban ki lehet váltani hazai munkaviszonnyal, erről bővebb információt az Oktatási Hivatal oldalán találtok.

Félbehagytátok az egyetemet? Figyelem, változnak a visszafizetés szabályai

Változnak az egyetemet állami ösztöndíjasként megkezdő, de a képzést félbehagyó hallgatókra vonatkozó szabályok: a jövőben nem kell kérelmet benyújtaniuk ahhoz, hogy a képzési költség felének visszafizetését hazai munkaviszonnyal „válthassák ki".

Minden, amit az állami ösztöndíjas félévekről és a visszafizetésről tudni kell

Mi történik, ha otthagyjátok az egyetemet? Mikor és mennyit kell visszafizetni? Most minden kérdésre válaszolunk az állami ösztöndíjas félévekről.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.