Milyen szabályokat kell betartaniuk azoknak a felvételizőknek, akik szeptembertől állami ösztöndíjasként szeretnének egyetemen, főiskolán tanulni?
Az állami ösztöndíjas képzésen tanulóknak vállalniuk kell, hogy képzési idő másfélszeresén belül megszerzik az oklevelet, az azt követő húsz éven belül pedig hazai munkaviszonyt tartanak fenn legalább annyi ideig, ameddig állami ösztöndíjas hallgatóként tanultak egyetemen-főiskolán.
A hallgatóknak az igénybe vett állami ösztöndíj összegének felét vissza kell fizetniük, ha nem szereznek oklevelet a határidőn belül.
Emellett pedig az állami ösztöndíj teljes összegét vissza kell fizetniük, ha az oklevél megszerzését követő húsz éven belül nem tartanak fenn hazai munkaviszonyt az állami ösztöndíjas tanulmányokkal megegyező időtartamban.
A visszafizetési kötelezettséget azonban ki lehet váltani hazai munkaviszonnyal, erről bővebb információt az Oktatási Hivatal oldalán találtok.
Félbehagytátok az egyetemet? Figyelem, változnak a visszafizetés szabályai
Változnak az egyetemet állami ösztöndíjasként megkezdő, de a képzést félbehagyó hallgatókra vonatkozó szabályok: a jövőben nem kell kérelmet benyújtaniuk ahhoz, hogy a képzési költség felének visszafizetését hazai munkaviszonnyal „válthassák ki".
Minden, amit az állami ösztöndíjas félévekről és a visszafizetésről tudni kell
Mi történik, ha otthagyjátok az egyetemet? Mikor és mennyit kell visszafizetni? Most minden kérdésre válaszolunk az állami ösztöndíjas félévekről.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
