Nem ért egyet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerepének csökkentésével és az "egyetem" kategória megszüntetésével a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), az állam szerepének erősödését azonban jó lépésnek tartják.
A szakszervezet közleményében az áll: a minőségi képzésnek szerkezetátalakítást kell, eredményeznie, amelyhez azonban nem forráskivonás, hanem plusz pénzek biztosítása szükséges. Pozitívumként értékelik, hogy a koncepció szerint az állam szerepe megerősödik, hiszen a felesleges szakok túlburjánzásának megállítása, az intézmények közötti párhuzamos képzések felülvizsgálata másként nehezen képzelhető el.
Szintén pozitív elemként jelölték meg a dokumentumban a fevételiző hallgatókkal szemben a nyelvvizsga megkövetelését, de ebben az esetben meg kell teremteni a középiskolai nyelvoktatás megfelelő színvonalra emelését, és biztosítani kell a rossz anyagi körülmények között élő tehetséges tanulók számára a plusz nyelvtanulás feltételrendszerét. Természetesen ez a követelmény megfelelő türelmi idő beiktatásával valósítható meg - írták. Ugyancsak támogathatóként jelölik meg a vidéki felsőoktatási intézmények megerősítését.
Véleményük szerint a koncepció legnagyobb hiányossága az, hogy a tervezett szerkezet átalakításhoz szükséges plusz költségvetési támogatás nem jelenik meg benne, holott számtalan külföldi példa (legutóbb éppen Dánia esete) erősíti meg, hogy a válságból való kiút egyik legfontosabb lépése az oktatás - képzés - kutatás támogatásának növelése. A Széll Kálmán-tervben rögzített forráskivonás és a felsőoktatás minőségi átalakítása egyidejűleg nem teljesíthető cél - szögezték le.
Amiről nincs szó a felsőoktatási tervezetben
Nem értenek egyet a
, ez a szervezet - megfelelő jogosultságokkal - a jövőben is fontos szerepet tölthetne be a minőség biztosításában. Kitérnek arra is, hogy nem tesz említést a koncepció arról, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók és az oktatást közvetlenül segítő dolgozók továbbra is közalkalmazottak maradnak, amihez feltétlenül ragaszkodnak.
Nincs szó továbbá a koncepcióban az intézményi szenátusok és gazdasági tanácsok összetételéről, a szakszervezeti képviseletről. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon hasznos volt a két testületben a szakszervezeti jelenlét, így kérik ezt a továbbiakban is fenntartani.
Egyetértenek azzal, hogy az előmeneteli rendszer legyen világos és számon kérhető, de garantáljon megfelelő anyagi biztonságot, ez utóbbi nincs megfogalmazva a koncepcióban - írták.
A felsőoktatási intézmények rendszerének átalakítása hosszabb vizsgálatot igényel - jelezték, hozzátéve: egyértelműen támogatják az egyetemek és a főiskolák kategóriájának megkülönböztetését, a fő feladataik meghatározását, képzési céljaik határozott szétválasztását. A tudományegyetem szóhasználat - tudomásuk szerint - nincs elterjedve nemzetközileg, így megfontolandó ennek a fogalomnak a széleskörű bevezetése, hiszen nem harmonizálna a fejlett államokkal.
Az egyetemek (mint kategória) megszüntetése indok lehetne a későbbiekben intézmények bezárására, ami éppen ellentmondana a vidéki felsőoktatás megerősítésére irányuló deklarált céllal. Nem szolgálná a fejlődést a kényszerintegráció sem - vélték. Azt az elképzelést pedig károsnak tartják, hogy a magán felsőoktatási intézmények számát ilyen módon növeljék.
Szerintünk nem az állami felsőoktatási intézmények száma sok, hanem a párhuzamos képzéseké, az elaprózott szakoké. A koncepcióban leírt, e területre vonatkozó változtatási szándékot egyértelműen támogatják, és egyetértenek azzal is, hogy a felsőoktatáshoz kerüljön vissza a felsőfokú szakképzés. Támogatják a pedagógusképzés átalakítását is, de felhívják a figyelmet arra, hogy a 4+1 éves képzés egy beszűkült munkaerő-piaci igényt elégítene ki, azaz vélhetően kevés fiatal választaná ezt a formát, illetve nehezen lehetne majd elhelyezkedni ezzel a diplomával.
A koncepció legnagyobb hiányosságaként a finanszírozás átláthatatlanságát jelölik meg. Az állam természetesen meghatározhatja, hogy szakember szükséglete érdekében mely szakmákat, képzéseket támogat kiemelten, de nem lehet a munkaerő-piaci szempontokat kizárólagossá tenni. Figyelembe kell venni, hogy nem csak azoknak a képzéseknek van társadalmi értékük, amelyek közvetlen gazdasági hasznot is hoznak.
Támogatják viszont azt az elképzelést, hogy az új intézményfinanszírozási rendszerben a költségvetési források felosztási aránya a képzési normatíváktól a fenntartói feladattámogatás javára tolódik el. Egyetértenek azzal is, hogy kiemelten kell kezelni a műszaki, a természettudományos és az informatikai oktatást, de már a középiskolákban szükséges a fiatalokat úgy nevelni, hogy ismerjék és szeressék meg az ilyen pályákat (például a mérnökit). Helyes a koncepcióban a képzési idő maximálása is - jelezték.
MTI
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
