Nem ért egyet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerepének csökkentésével és az "egyetem" kategória megszüntetésével a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), az állam szerepének erősödését azonban jó lépésnek tartják.
A szakszervezet közleményében az áll: a minőségi képzésnek szerkezetátalakítást kell, eredményeznie, amelyhez azonban nem forráskivonás, hanem plusz pénzek biztosítása szükséges. Pozitívumként értékelik, hogy a koncepció szerint az állam szerepe megerősödik, hiszen a felesleges szakok túlburjánzásának megállítása, az intézmények közötti párhuzamos képzések felülvizsgálata másként nehezen képzelhető el.
Szintén pozitív elemként jelölték meg a dokumentumban a fevételiző hallgatókkal szemben a nyelvvizsga megkövetelését, de ebben az esetben meg kell teremteni a középiskolai nyelvoktatás megfelelő színvonalra emelését, és biztosítani kell a rossz anyagi körülmények között élő tehetséges tanulók számára a plusz nyelvtanulás feltételrendszerét. Természetesen ez a követelmény megfelelő türelmi idő beiktatásával valósítható meg - írták. Ugyancsak támogathatóként jelölik meg a vidéki felsőoktatási intézmények megerősítését.
Véleményük szerint a koncepció legnagyobb hiányossága az, hogy a tervezett szerkezet átalakításhoz szükséges plusz költségvetési támogatás nem jelenik meg benne, holott számtalan külföldi példa (legutóbb éppen Dánia esete) erősíti meg, hogy a válságból való kiút egyik legfontosabb lépése az oktatás - képzés - kutatás támogatásának növelése. A Széll Kálmán-tervben rögzített forráskivonás és a felsőoktatás minőségi átalakítása egyidejűleg nem teljesíthető cél - szögezték le.
Amiről nincs szó a felsőoktatási tervezetben Nem értenek egyet a MAB szerepének csökkentésével, ez a szervezet - megfelelő jogosultságokkal - a jövőben is fontos szerepet tölthetne be a minőség biztosításában. Kitérnek arra is, hogy nem tesz említést a koncepció arról, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók és az oktatást közvetlenül segítő dolgozók továbbra is közalkalmazottak maradnak, amihez feltétlenül ragaszkodnak. Nincs szó továbbá a koncepcióban az intézményi szenátusok és gazdasági tanácsok összetételéről, a szakszervezeti képviseletről. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon hasznos volt a két testületben a szakszervezeti jelenlét, így kérik ezt a továbbiakban is fenntartani. Egyetértenek azzal, hogy az előmeneteli rendszer legyen világos és számon kérhető, de garantáljon megfelelő anyagi biztonságot, ez utóbbi nincs megfogalmazva a koncepcióban - írták. A felsőoktatási intézmények rendszerének átalakítása hosszabb vizsgálatot igényel - jelezték, hozzátéve: egyértelműen támogatják az egyetemek és a főiskolák kategóriájának megkülönböztetését, a fő feladataik meghatározását, képzési céljaik határozott szétválasztását. A tudományegyetem szóhasználat - tudomásuk szerint - nincs elterjedve nemzetközileg, így megfontolandó ennek a fogalomnak a széleskörű bevezetése, hiszen nem harmonizálna a fejlett államokkal. Az egyetemek (mint kategória) megszüntetése indok lehetne a későbbiekben intézmények bezárására, ami éppen ellentmondana a vidéki felsőoktatás megerősítésére irányuló deklarált céllal. Nem szolgálná a fejlődést a kényszerintegráció sem - vélték. Azt az elképzelést pedig károsnak tartják, hogy a magán felsőoktatási intézmények számát ilyen módon növeljék. Szerintünk nem az állami felsőoktatási intézmények száma sok, hanem a párhuzamos képzéseké, az elaprózott szakoké. A koncepcióban leírt, e területre vonatkozó változtatási szándékot egyértelműen támogatják, és egyetértenek azzal is, hogy a felsőoktatáshoz kerüljön vissza a felsőfokú szakképzés. Támogatják a pedagógusképzés átalakítását is, de felhívják a figyelmet arra, hogy a 4+1 éves képzés egy beszűkült munkaerő-piaci igényt elégítene ki, azaz vélhetően kevés fiatal választaná ezt a formát, illetve nehezen lehetne majd elhelyezkedni ezzel a diplomával. A koncepció legnagyobb hiányosságaként a finanszírozás átláthatatlanságát jelölik meg. Az állam természetesen meghatározhatja, hogy szakember szükséglete érdekében mely szakmákat, képzéseket támogat kiemelten, de nem lehet a munkaerő-piaci szempontokat kizárólagossá tenni. Figyelembe kell venni, hogy nem csak azoknak a képzéseknek van társadalmi értékük, amelyek közvetlen gazdasági hasznot is hoznak. Támogatják viszont azt az elképzelést, hogy az új intézményfinanszírozási rendszerben a költségvetési források felosztási aránya a képzési normatíváktól a fenntartói feladattámogatás javára tolódik el. Egyetértenek azzal is, hogy kiemelten kell kezelni a műszaki, a természettudományos és az informatikai oktatást, de már a középiskolákban szükséges a fiatalokat úgy nevelni, hogy ismerjék és szeressék meg az ilyen pályákat (például a mérnökit). Helyes a koncepcióban a képzési idő maximálása is - jelezték.MTI
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
