Egyre kevesebb hallgató jelentkezik az orosz felsőoktatási intézményekbe – szakértők szerint emiatt 2020-ra körülbelül százezer egyetemi oktatónak szűnhet meg az állása.
Társadalomtudósok jóslata szerint a következő kilenc évben a magánegyetemek, valamint az állami egyetemek kihelyezett karainak fele kénytelen lesz bezárni – adta hírül az orosz 1-es csatorna nyomán a University World News.
A jelentkezési adatok valóban aggasztóak: idén az összesen 484 ezer államilag finanszírozott helyre nagyjából mindössze 474 ezren, vagyis körülbelül 10 ezerrel kevesebben felvételiztek. Elemzők szerint a jelentkezők száma jövőre még tovább csökkenhet.
„Idén több mint 100 felsőoktatási intézménybe adtak be kevesebben felvételi kérelmet. Az energetikai, a kohászati, a közlekedési és az építészeti karokon a legrosszabb a helyzet” – mondta Sergei Fursenko oktatási miniszter, aki szerint a probléma oka egyrészt az, hogy a jelentkezők kevés ponttal szeretnének bejutni az egyetemekre, de a népességcsökkenés is komoly gondot okoz. Az orosz felsőoktatást a szakemberek szerint ráadásul áthatja a korrupció - összefoglalónkat itt olvashatod el.
A rendszerváltás miatt kevesebb az egyetemista
Az érettségizők száma az 5 évvel ezelőtti 1,2 millióról 800 ezerre esett, míg az államilag támogatott egyetemi férőhelyek száma nem változott. A szakértők szerint a legjelentősebb csökkenés 2012 és 2015 között várható, amikor az érettségizők száma további 25 százalékkal esik vissza. Néhány régióban azonban még ennél is rosszabb lesz a helyzet.Vladimir Vasilyev, a szentpétervári rektori tanács elnöke szerint a helyi egyetemeken 2005 óta látványosan, évi 8-9 százalékkal csökken a jelentkezők száma. „A mostani felvételizők többsége az 1990-es évek elején, vagyis a Szovjetunió összeomlása idején jött világra, amikor a születési ráta erősen lecsökkent” – magyarázza az elnök.
Egyes források szerint az oktatási minisztérium 2012-re újragondolja az államilag finanszírozott helyek számát a hallgatóhiánnyal küzdő egyetemeken, valamint arra ösztönzi majd az intézményeket, hogy magasabb ösztöndíjakkal és karrier-tanácsadással tegyék vonzóbbá az oktatást.
edulineA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
