Tízből négy elsőéves hallgató külföldön is szeretne tanulni, minden második gólya a hároméves alapképzés után mesterszakra is jelentkezne, a diploma megszerzése után jelentős részük multicégnél dolgozna – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola diplomás pályakövetési vizsgálatából.
A 936 elsőéves hallgató 42 százaléka eltöltene egy vagy több félévet valamelyik külföldi egyetemen vagy főiskolán: a legtöbben részképzésekre vagy szakmai gyakorlatra jelentkeznének, a külföldi mesterképzések csak az érintett hallgatók alig egytizede számára vonzóak.
A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatói közül a 21-22 évesek a legmobilisabbak, közülük is elsősorban azok, akik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban érettségiztek. Az első évfolyamosok 53 százaléka az alapszak elvégzését követően mesterszakra is beadja a jelentkezését, többségük a BGF-en folytatná tanulmányait. A legjobb gazdasági egyetemek és főiskolák rangsorát itt nézheted meg.
A megkérdezett hallgatók majdnem kétharmada az első helyen jelölte meg a Budapesti Gazdasági Főiskolát 2010-ben, 74 százalékuk jól érzi magát az intézményben. A diplomaszerzés után minden harmadik főiskolás multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni, 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét, 18 százalékuk pedig saját vállalkozást indítana.
edulineLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
