Minden harmadik gazdasági főiskolás multicégnél dolgozna

Tízből négy elsőéves hallgató külföldön is szeretne tanulni, minden második gólya a hároméves alapképzés után mesterszakra is jelentkezne, a diploma megszerzése után jelentős részük multicégnél dolgozna – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola diplomás pályakövetési vizsgálatából.

  • Eduline

A 936 elsőéves hallgató 42 százaléka eltöltene egy vagy több félévet valamelyik külföldi egyetemen vagy főiskolán: a legtöbben részképzésekre vagy szakmai gyakorlatra jelentkeznének, a külföldi mesterképzések csak az érintett hallgatók alig egytizede számára vonzóak.

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatói közül a 21-22 évesek a legmobilisabbak, közülük is elsősorban azok, akik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban érettségiztek. Az első évfolyamosok 53 százaléka az alapszak elvégzését követően mesterszakra is beadja a jelentkezését, többségük a BGF-en folytatná tanulmányait. A legjobb gazdasági egyetemek és főiskolák rangsorát itt nézheted meg.

A megkérdezett hallgatók majdnem kétharmada az első helyen jelölte meg a Budapesti Gazdasági Főiskolát 2010-ben, 74 százalékuk jól érzi magát az intézményben. A diplomaszerzés után minden harmadik főiskolás multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni, 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét, 18 százalékuk pedig saját vállalkozást indítana.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.