Tízből négy elsőéves hallgató külföldön is szeretne tanulni, minden második gólya a hároméves alapképzés után mesterszakra is jelentkezne, a diploma megszerzése után jelentős részük multicégnél dolgozna – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola diplomás pályakövetési vizsgálatából.
A 936 elsőéves hallgató 42 százaléka eltöltene egy vagy több félévet valamelyik külföldi egyetemen vagy főiskolán: a legtöbben részképzésekre vagy szakmai gyakorlatra jelentkeznének, a külföldi mesterképzések csak az érintett hallgatók alig egytizede számára vonzóak.
A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatói közül a 21-22 évesek a legmobilisabbak, közülük is elsősorban azok, akik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban érettségiztek. Az első évfolyamosok 53 százaléka az alapszak elvégzését követően mesterszakra is beadja a jelentkezését, többségük a BGF-en folytatná tanulmányait. A legjobb gazdasági egyetemek és főiskolák rangsorát itt nézheted meg.
A megkérdezett hallgatók majdnem kétharmada az első helyen jelölte meg a Budapesti Gazdasági Főiskolát 2010-ben, 74 százalékuk jól érzi magát az intézményben. A diplomaszerzés után minden harmadik főiskolás multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni, 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét, 18 százalékuk pedig saját vállalkozást indítana.
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
