Tízből négy elsőéves hallgató külföldön is szeretne tanulni, minden második gólya a hároméves alapképzés után mesterszakra is jelentkezne, a diploma megszerzése után jelentős részük multicégnél dolgozna – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola diplomás pályakövetési vizsgálatából.
A 936 elsőéves hallgató 42 százaléka eltöltene egy vagy több félévet valamelyik külföldi egyetemen vagy főiskolán: a legtöbben részképzésekre vagy szakmai gyakorlatra jelentkeznének, a külföldi mesterképzések csak az érintett hallgatók alig egytizede számára vonzóak.
A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatói közül a 21-22 évesek a legmobilisabbak, közülük is elsősorban azok, akik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban érettségiztek. Az első évfolyamosok 53 százaléka az alapszak elvégzését követően mesterszakra is beadja a jelentkezését, többségük a BGF-en folytatná tanulmányait. A legjobb gazdasági egyetemek és főiskolák rangsorát itt nézheted meg.
A megkérdezett hallgatók majdnem kétharmada az első helyen jelölte meg a Budapesti Gazdasági Főiskolát 2010-ben, 74 százalékuk jól érzi magát az intézményben. A diplomaszerzés után minden harmadik főiskolás multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni, 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét, 18 százalékuk pedig saját vállalkozást indítana.
edulineA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
