Nem kell egyetemi diploma a politikusi karrierhez?

Az Egyesült Államok tagállamainak sorában Arkansas parlamenti képviselői között a legmagasabb a diplomával nem rendelkezők aránya, míg Kalifornia képviselői a legiskolázottabbak.

  • Eduline

Arkansasnak 135 tagú a parlamentje, minden negyedik képviselő soha nem járt egyetemre, vagyis a diplomások aránya hetvenöt százalékos. A képviselők iskolázattsága alapján Montana, Kansas, Dél-Dakota és Arizona áll a lista végén. 

A legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező képviselők Kaliforniában (92,3 százalékos), Virginiában, Nebraskában, New Yorkban és Texasban dolgoznak. Arkansas teljes lakosságát tekintve a leginkább aluliskolázott amerikai tagállam - csupán 80 százalékos az érettségizettek aránya.

Azok is jelentős karriert futhatnak be Washingtonban, akik soha nem jártak egyetemre
MTI

Az Egyesült Államok történelmében arra is volt példa, hogy olyan politikus lett elnök, akinek nem volt egyetemi végzettsége. Harry Truman például rossz látása miatt nem iratkozhatott be a West Point katonai akadémiára, így a kansasi egyetem jogi karára kezdett járni esti tagozaton – végül azonban itt sem szerzett diplomát. Így járt Grover Cleveland is, aki a 19. század végén két cikluson át volt az USA elnöke: bár megválasztása előtt ügyvédként praktizált, egyetemre soha nem járt.

Politikusok, akik soha nem szereztek diplomát - összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline/mti

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.