Meghökkentő rekord: húsz évig élt az egyetemi kollégiumban egy férfi

Kilakoltatta a kanadai University of Victoria azt az egykori hallgatót, aki majdnem húsz éve él az egyetemi kollégiumban.

  • Eduline
Az egyik magyar "rekorder" a Debreceni Egyetem volt hallgatója, aki tizenkilenc év alatt fejezte be a normál esetben ötéves képzést.

Alkis Gerd’son már 1997-ben befejezte a tanulmányait, egy tantárgyból nem azonban tudott levizsgázni - ennek ellenére nem volt hajlandó kiköltözni a University of Victoria campusán lévő kollégiumból. Bár a hallgatók elvileg csak addig vehetik igénybe az intézmény szolgáltatásait, ameddig ott tanulnak, a rektori hivatal megengedte Gerd’sonnak, hogy pár hónapig még megtarthassa korábbi szobáját - írja a The Vancouver Sun.

A Victoria egyetem campusának bejárata. Van, aki nem bír elszakadni
Wikipedia

2008-ban – tizenegy évvel később – a férfi még mindig a kollégiumban élt, de a 655 dolláros bérleti díjat már nem fizette. 2010-ben az egyetem vezetői kilakoltatási határozatot is küldtek neki, de Gerd’son bírósághoz fordult: állítása szerint a University of Victoria megsértette a jogait, egészségügyi állapota miatt ugyanis nem költözhet el. Múlt héten a bíróság az egyetem javára döntött, így elképzelhető, hogy szeptembertől eggyel több üres szoba közül választhatnak a gólyák.

A volt egyetemista mentális zavarokkal, allergiával és egyéb betegségekkel küzd, 2004-ben munkaképtelenné nyilvánították, azóta segélyt, valamint lakhatási támogatást is kap. Hogyan néz ki a világ tíz legdrágább luxuskollégiuma? Összefoglalónkat és a képeket itt találod.

eduline

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.