Hiller István szerint a magyar felsőoktatás elleni merénylet lenne a Budapesti Corvinus Egyetem megszüntetése.
Az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: a felsőoktatás szétverésének, a rektorok és professzorok megalázásának szándékát tükrözi az a szerdán az origo.hu hírportál által ismertetett koncepció, amely szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna.
A volt oktatási miniszter hangsúlyozta: ez újabb bizonyítéka annak, hogy a kereszténydemokrata oktatásirányítás tevékenységét meggondolatlan, előkészítetlen tervek jellemzik, így a felsőoktatás átalakításakor szakmai szempontok helyett a pénzkivonás szándéka a döntő. Ez olvasható ki abból is, hogy a Széll Kálmán Terv alapján a kormány 2013-tól 38 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból, ami a hallgatói létszám radikális csökkentéséhez és a tandíj átlagos összegének megduplázásához vezet - magyarázta. A Budapesti Corvinus Egyetem megszüntetésének tervéről itt olvashatsz.
A Corvinus egyetemet - amely a koncepcióban nem szerepel az önállóan megmaradó állami felsőoktatási intézmények között - a legszínvonalasabb képzési helyek egyikének nevezte Hiller István, megszüntetése szerinte merénylet volna a magyar felsőoktatás ellen. Elmondta: a BCE több képzése szakmai rangsorok szerint a legjobb ötven között található Európában, ami egyedi teljesítmény Magyarországon.
Elmondta: a szocialisták fellépnek azért, hogy megmentsék a Corvinust, a győri és kaposvári egyetemet, a szolnoki főiskolát. Hozzátette, csak remélni lehet, hogy a miniszterelnök a felsőoktatási törvény koncepciójához hasonlóan az oktatási államtitkárság legújabb javaslatát is "kidobja az ablakon". Ilyen színvonaltalan és átgondolatlan javaslat ugyanis az elmúlt húsz évben nem született - fűzte hozzá, megjegyezve: az ötletet a korábban Orbán Viktort nyíltan támogató egyetemi vezetők is elutasítják.Tizenkét egyetem és négy főiskola maradna meg Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények jövőjének kérdését az origo.hu vetette fel szerdán. A hírportál birtokába jutott koncepció szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és négy főiskola). Úgy tudják, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a terv szerint megmaradó Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtök reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Corvinus egyetem állami támogatásának esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésre reagálva úgy fogalmazott, az "nagyon messze van attól, hogy javaslat legyen", erre a kérdésre egy-két hónapon belül születhet válasz. A kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. Az MSZP csütörtöki sajtótájékoztatóján Kunhalmi Ágnes, a szocialisták elnökségi tagja arról beszélt: április végén a közoktatási intézmények vezetői e-mailt kaptak az oktatási államtitkárságtól, amelyben arra kérték őket, hogy másfél napon belül válaszoljanak öt, a közoktatási koncepcióra vonatkozó kérdésre. Az ellenzéki politikus szerint elfogadhatatlan, hogy Hoffmann Rózsa ezt a pedagógusszakmával folytatott egyeztetésnek nevezze, noha például a szakszervezetek véleményét nem kérdezték meg. Az oktatási államtitkár a héten arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a közoktatási intézmények vezetőitől visszaérkezett kérdőívek alapján 85,8 százalék támogatja, hogy az iskolák fenntartásában az állam nagyobb szerepet vállaljon; a pedagógusbérek közvetlen állami finanszírozása 68,3 százalékos, míg a kötelező óraszám átalakítása 51,8 százalékos támogatást kapott. A kérdőívekre 3.213 iskolából 1.967 válasz érkezett, azaz az intézményvezetők 61 százaléka válaszolt. Az iskoláknak elküldött kérdőívekről bővebben itt olvashatsz.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
