Négydimenziós - időben is változó térhatású képet adó - testszkennert fejlesztettek ki magyar kutatók; a világszabadalommal védett találmánnyal készült felvételek iránt a legnagyobb amerikai egyetemek érdeklődnek, és hamarosan Magyarországon is beépülhet az egyetemi anatómiaoktatásba - hangzott el egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Mint Balogh Attila idegsebész, a fejlesztő 4D Anatomy LLC egyik tulajdonosa, a fejlesztés vezetője az új készülék és a hozzá tartozó szoftver - egy interaktív anatómiai atlasz - bemutatóján elmondta, eddig a fej-nyak régió anatómiai térképét készítették el (ez már DVD-n is kapható 350 dollárért), de a következő két évben az egész emberi testet feltérképezését tervezik közel kétmillió dollár beruházásból. Szavai szerint a találmány célja alapvetően az oktatás, a szemléltetés: szerepe lehet az orvosképzésben és -továbbképzésben, és a betegeknek is segíthet jobban megérteni saját betegségüket.
Az új rendszer műszaki alapját egy gömbfelületen mozgó kamera képezi, amely nagy mennyiségű felvételt készít az adott testrész egyes rétegeiről, különböző szögekből - magyarázta Kutor László, az Óbudai Egyetem tanára, a találmány kifejlesztője.
Mint mondta, a valós szövetekről készült, rendkívüli részletességű felvételekből a szoftver térhatású, forgatható képet alkot, amely nagyban megkönnyítheti a tanulást a rajzolt kétdimenziós anatómiai atlaszok használatához képest. A program azt is lehetővé teszi, hogy különböző szempontok szerint szűrjünk, azaz például csak egy adott terület értérképét nézzük meg. Az egyes idegekre, szövettípusokra rá is lehet keresni, a Google Earth térképhez hasonlóan - fejtette ki Kutor László, aki megjegyezte, hogy az orvosi műszerek fejlesztése kedvelt "passziója".
Balogh Attila szavai szerint a felvételeket egyelőre holttesteken végzik, de azon dolgoznak, hogy élő műtétek is rögzíthetők legyenek az új készülékkel, amelyből egyelőre mindössze egy prototípus létezik. Szintén a tervek között szerepel a különböző kóros testi elváltozások képi rögzítése - eddig ugyanis egészséges testekről készítettek felvételeket -, valamint egy speciális monitor és 3D-szemüveg hozzárendelése a szoftverhez, amellyel a képek valódi térélményt nyújtanak.
Kiemelte, hogy a 4D-testszkenner teljesen magyar fejlesztés, a termék terjesztésénél azonban az Egyesült Államokra koncentrálnak, legalábbis kezdetben (siker esetén Európában is komolyabb marketingtevékenységbe kezdenek). A szoftver iránt a legnagyobb amerikai egyetemek, köztük a Harvard, a UCLA, a John Hopkins és a Stanford is érdeklődést mutat - tette hozzá.
Csillag András, a Semmelweis Egyetem Anatómia Intézetének professzora arról beszélt, hogy bár az anatómia klasszikus oktatásának alapját képező bonctermi preparátumokra továbbra is szükség van, ki kell használni a modern technológia nyújtotta lehetőségeket is. Úgy vélte, hogy a bemutatott 4D-testszkenner beépülhet a hazai orvosképzésbe is. Balogh Attila elmondta: a szoftver mind a négy hazai orvosegyetemen elérhető lesz.
MTI
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
