Valóban súlyos anyagi gondokkal küzd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, miután finanszírozásából 228 millió forintot zárolt a fenntartó Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Egy ilyen mértékű megvonás rendkívül drámai hatású - mondta Batta András, a Zeneakadémia rektora, aki szerint nem gazdálkodnak felelőtlenül, hanem egyszerűen kevés a támogatás.
A Magyar Nemzet keddi számában megjelent, Csődhelyzetben van a Zeneakadémia című írás kapcsán nyilatkozva az egyetem vezetője emlékeztetett arra, hogy a szaktárca évről évre szűkítette a Zeneakadémia büdzséjét. Az intézményt 100 millió forintnyi visszafizetési kötelezettség is terheli, ami a Bartók Konzervatórium normatív támogatásából adódott. Ezekhez jött még a 228 millió forintos zárolás. Milyen következményekkel járhat a felsőoktatási zárolás? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az eredeti büdzsétervezethez képest most 150 millió forinttal próbálják csökkenteni a kiadásokat, de ha ez sikerül, akkor is komoly problémákat okoz a zárolás miatt kialakult helyzet, amelyet csak kellemetlenebbé tesz, hogy az alapító, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját ünnepli a zenei világ - mutatott rá a rektor. Mint hozzátette, bevételeket nem teremthetnek, hiszen a Liszt Ferenc téri épület a közelgő felújítás miatt zárva van, így a nagytermet nem tudják kiadni, a költségtérítéses (külföldi) hallgatók képzése pedig drága, tehát nem hoz jelentős pluszt. Amikor az elvonásról értesítették, a fenntartó tárca azt is közölte, intézkedési tervet vár a Zeneakadémiától. A csomagot a szenátus március 22-én megvitatta és elfogadta, erről körlevelet küldtek a tanároknak. Ezt a belső kommunikációra szánt anyagot adta ki valaki a napilapnak. Batta András leszögezte: egyetlen stúdium sem szűnik meg, minden hallgató tovább tanulhatja az eddig felvett tárgyakat. A tanszékek száma tényleg csökken, de a tanszakoké nem, úgy alakul át a szerkezet, mintha klasszikus egyetemi karokról lenne szó. Megmarad a billentyűs tanszéken a zongora, csembaló, orgona, ütős képzés. Kamarazene tanszék ugyan nem lesz, de minden tanszakon lesz kamarazenei oktatás. A tervezett régizene szak a nehéz helyzetben is elindul a vonós tanszéken belül, minthogy elsősorban a vonósokat érinti a specializáció. Ami a főtárgyi órák időtartamának mérséklését illeti, a rektor tapasztalata szerint ezek sehol a világon nem adnak hivatalosan heti 120 percet. Ez a Zeneakadémia sajátossága volt, amíg lehetett finanszírozni. Meggyőződése, hogy a rendkívül tehetséges növendékkel a tanár úgyis külön foglalkozik, akinek pedig nem elég a 90 perc, és nincs talentuma az önálló felkészüléshez, valószínűleg 120 percben sem lesz jobb. A doktoranduszok bevonása a képzésbe ugyancsak az önállóságot, a rutin korábbi megszerzését szolgálja. A Zeneakadémiának sajnos olyasmiket is kell oktatnia, amik számukra fölöslegesek, de az egyetemi rang miatt elvárja az akkreditációs bizottság - jegyezte meg Batta András. "Ebből a pénzből mindez fenntarthatatlan, nem mi gazdálkodunk felelőtlenül, hanem a fenntartó, amely nem ad elég pénzt az intézménynek, ennek a szükségszerűen individualista oktatási szisztémának. A probléma a többi művészeti egyetemre is érvényes. Azt halljuk, hogy az új felsőoktatási törvény ezen segít majd" - fogalmazott a rektor, aki a mostani intézkedéseket átmenetinek szánja. Batta András ugyanakkor kiemelte: a jövőben meg kell határozni, hogy milyen alapszolgáltatásokat kell nyújtania a Zeneakadémiának. Külföldön is megfizeti a hallgató a külön korrepetitorokat, a nyelvórákat. A normatív finanszírozás a művészeti képzésben életképtelen - vélekedett a Zeneakadémia rektora.MTI
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
