Valóban súlyos anyagi gondokkal küzd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, miután finanszírozásából 228 millió forintot zárolt a fenntartó Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Egy ilyen mértékű megvonás rendkívül drámai hatású - mondta Batta András, a Zeneakadémia rektora, aki szerint nem gazdálkodnak felelőtlenül, hanem egyszerűen kevés a támogatás.
A Magyar Nemzet keddi számában megjelent, Csődhelyzetben van a Zeneakadémia című írás kapcsán nyilatkozva az egyetem vezetője emlékeztetett arra, hogy a szaktárca évről évre szűkítette a Zeneakadémia büdzséjét. Az intézményt 100 millió forintnyi visszafizetési kötelezettség is terheli, ami a Bartók Konzervatórium normatív támogatásából adódott. Ezekhez jött még a 228 millió forintos zárolás. Milyen következményekkel járhat a felsőoktatási zárolás? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az eredeti büdzsétervezethez képest most 150 millió forinttal próbálják csökkenteni a kiadásokat, de ha ez sikerül, akkor is komoly problémákat okoz a zárolás miatt kialakult helyzet, amelyet csak kellemetlenebbé tesz, hogy az alapító, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját ünnepli a zenei világ - mutatott rá a rektor.
Mint hozzátette, bevételeket nem teremthetnek, hiszen a Liszt Ferenc téri épület a közelgő felújítás miatt zárva van, így a nagytermet nem tudják kiadni, a költségtérítéses (külföldi) hallgatók képzése pedig drága, tehát nem hoz jelentős pluszt. Amikor az elvonásról értesítették, a fenntartó tárca azt is közölte, intézkedési tervet vár a Zeneakadémiától. A csomagot a szenátus március 22-én megvitatta és elfogadta, erről körlevelet küldtek a tanároknak. Ezt a belső kommunikációra szánt anyagot adta ki valaki a napilapnak.
Batta András leszögezte: egyetlen stúdium sem szűnik meg, minden hallgató tovább tanulhatja az eddig felvett tárgyakat. A tanszékek száma tényleg csökken, de a tanszakoké nem, úgy alakul át a szerkezet, mintha klasszikus egyetemi karokról lenne szó. Megmarad a billentyűs tanszéken a zongora, csembaló, orgona, ütős képzés. Kamarazene tanszék ugyan nem lesz, de minden tanszakon lesz kamarazenei oktatás. A tervezett régizene szak a nehéz helyzetben is elindul a vonós tanszéken belül, minthogy elsősorban a vonósokat érinti a specializáció.
Ami a főtárgyi órák időtartamának mérséklését illeti, a rektor tapasztalata szerint ezek sehol a világon nem adnak hivatalosan heti 120 percet. Ez a Zeneakadémia sajátossága volt, amíg lehetett finanszírozni. Meggyőződése, hogy a rendkívül tehetséges növendékkel a tanár úgyis külön foglalkozik, akinek pedig nem elég a 90 perc, és nincs talentuma az önálló felkészüléshez, valószínűleg 120 percben sem lesz jobb. A doktoranduszok bevonása a képzésbe ugyancsak az önállóságot, a rutin korábbi megszerzését szolgálja.
A Zeneakadémiának sajnos olyasmiket is kell oktatnia, amik számukra fölöslegesek, de az egyetemi rang miatt elvárja az akkreditációs bizottság - jegyezte meg Batta András. "Ebből a pénzből mindez fenntarthatatlan, nem mi gazdálkodunk felelőtlenül, hanem a fenntartó, amely nem ad elég pénzt az intézménynek, ennek a szükségszerűen individualista oktatási szisztémának. A probléma a többi művészeti egyetemre is érvényes. Azt halljuk, hogy az új felsőoktatási törvény ezen segít majd" - fogalmazott a rektor, aki a mostani intézkedéseket átmenetinek szánja.
Batta András ugyanakkor kiemelte: a jövőben meg kell határozni, hogy milyen alapszolgáltatásokat kell nyújtania a Zeneakadémiának. Külföldön is megfizeti a hallgató a külön korrepetitorokat, a nyelvórákat. A normatív finanszírozás a művészeti képzésben életképtelen - vélekedett a Zeneakadémia rektora.
MTI
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
