A kismamákat segítő online anyatejelosztó szoftvert terveztek az IBM 48 órás programozóversenyének résztvevői, így hamarosan a világhálón is könnyen egymásra találhatnak az anyatejet kereső és felajánló anyák.
A legjobb alkalmazást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A-Team csapata: Hartung István, Sipos István Róbert és Budai Péter készítette, fejlesztésüket hamarosan az anyák is használhatják az anyatejmisszio.hu oldalon.
Az egyetemistáknak és főiskolásoknak szóló non-stop bajnokságot november elején az IBM és partnerei közreműködésével a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán rendezték.
A versenyre jelentkező húsz csapat szigorú szabályok szerint küzdött meg egymással. A résztvevők nem hagyhatták el az egyetem épületét, és semmilyen módon nem léphettek kapcsolatba a külvilággal. Körülményeik a szigorú szabályok ellenére mégis igen komfortosak voltak. Az egyetem egyik előadójából hálótermet alakítottak ki, a lazítani vágyókat csocsóasztal, játékkonzolok, masszázs és darts várta.
A versenyzők valós, hétköznapi problémára kerestek megoldást. A szervezők non-profit intézményeket kérdeztek, milyen informatikai nehézségekkel küzdenek, hogyan segíthetnének rajtuk a bajnokságra jelentkező fiatal programozók. A választás a Családvár Alapítványra esett, amely kismamák számára működtet anyatej-közvetítő szolgálatot. A versenyzők feladata egy olyan online alkalmazás fejlesztése volt, amellyel az anyatejet kereső és kínáló kismamák egyszerűen és gyorsan találhatnak egymásra. A programozáshoz csakis szabad felhasználású és egyéb ingyenes szoftvereket vehettek igénybe. A keddi eredményhirdetésen a zsűri kiemelte, hogy nem fejlesztési ötleteket, hanem szinte azonnal bevethető, valódi használtra kész alkalmazásokat várt. Az első helyezett pályamű nemcsak ennek az elvárásnak felelt meg, de egyszerű kezelhetőségével és felhasználóbarát felületével is lenyűgözte a zsűrit. A program véglegesítéséhez szükséges apróbb fejlesztésekben a versenyt támogató cégek nyújtanak majd segítséget.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
