Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
"Bölcsészkaron, tanárszakon harmadéves voltam, amikor - csak a hecc kedvéért - jelentkeztem közgázra, ami régi álmom volt. Felvettek. Örültem is, meg nem is. Mivel már 6 félévet állami finanszírozásban töltöttem, így a – régi rendszer szerint- a másik suliban csak 4 félév járt volna nekem, sőt akkoriban azt is mondták, hogy a 4 félév sem jár, ha másik intézménybe megyek. Úgy döntöttem, hogy kockáztatok, nem mondtam meg, hogy már jártam valahova. Ott gyorsan letettem a vizsgáim, csendben lediplomáztam, aztán pedig megcsináltam a másik egyetemet is. Nem volt korrekt eljárás, de nem lett volna pénzem kifizetni a másik iskolát. Azóta közgazdászként dolgozom" - mesélte lapunknak Barnabás, hogy sikerült tíz éve két diplomát is szereznie állami segítséggel.
A jelenség ma is élő, noha a Felsőoktatási Információs Rendszert (FIR) pont az ilyen esetek kiszűrése miatt hozták létre. A 2006. március 1-től érvényes –azóta már módosított- felsőoktatási törvény rendelkezett egy központi nyilvántartás létrehozásáról, amelyben regisztrálják: ki, hol, milyen képzési és finanszírozási formában folytatott tanulmányokat. A FIR felé, az egyetemi információszolgáltatás alapja az elektronikus tanulmányi rendszerek (Neptun, ETR stb.), melyek hallgatói adatnyilvántartások is egyben. A központi ellenőrző szisztéma azonban még messze nem tökéletes.
Diplomaosztó után jöhet a gólyabál?
Eltitkolni nehéz?
Egy hallgató 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott formában. A 12 félév az alap-és mesterképzésre használható fel, de beletartozik a felsőfokú szakképzés is. Így a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy bachelor és master oklevelet is szerezzenek állami finanszírozás mellett.
„Egy adott képzési szinten – bizonyos feltételek teljesülése esetén – arra is van lehetősége a hallgatónak, hogy egyszerre két szakot is államilag finanszírozottan végezzen. Ha azonban a hallgató az egyik szakon végbizonyítványt szerez, - lediplomázik- akkor a második képzése ugyanazon a képzési szinten már csak és kizárólag költségtérítéses lehet” – mondta el Havelda Zsuzsanna a Budapesti Corvinus Egyetem Dékáni Hivatalának hivatalvezetője.
Mindez azonban megfordul a 2010 szeptemberétől induló képzések esetében. Azok a hallgatók ugyanis, akik 2010 szeptemberében kezdenek meg egy képzést államilag támogatott formában, majd 2011-ben ugyanazon a képzési szinten újabb államilag finanszírozott szakra nyernek felvételt, már mindkét képzést befejezhetik államilag finanszírozottan, ha beleférnek a rendelkezésre álló támogatási időbe. Az új szisztémát felmenő rendszerben vezetik be, tehát a legtöbb hallgatónak egyelőre marad az első verzió.
„Azért sem lenne egyszerű az első diploma eltitkolása, mert a beiratkozásoknál a hallgatóknak nyilatkozniuk kell, hogy ezt megelőzően milyen felsőoktatási intézményben folytattak tanulmányokat, és az előző intézményekből hozott igazolással kell bizonyítaniuk, hogy korábban hány államilag támogatott félévet használtak el” – teszi hozzá a hivatalvezető. „A mi Karunkon ennek azért is kisebb a valószínűsége, mivel az alapszakos hallgatóink többsége Karon, Egyetemen belül megy tovább MA képzésre, így intézményen belül ezek az adatok könnyen ellenőrizhetők – hangzik Havelda Zsuzsanna véleménye. De mi történik, ha valaki egyszerűen nem nyilatkozik?
Adatközlési kötelezettség
Az egyik általunk felkutatott és megkérdezett diák második MA képzését kezdte el egy vidéki egyetemi városban. Az elsőt még 2005-ben szerezte történelem szakon. 2008-ban gondolt egy merészet és jelentkezett kommunikáció és médiatudomány szakra. ”Szükségem van erre a diplomára, mert ezen a területen képzelem el a jövőmet. A féléves 250 ezres tandíjat viszont egyszerűen nem tudom kifizetni” – mondja a most harmadéves diák, aki így maradt a titokban tartott előző diplománál.
A hazárdírozásnak ugyanakkor komoly következményei lehetnek. Lebukás esetén az eltitkolt diplomáért fegyelmi eljárás jár, amelynek a végén a hallgatót - amellett, hogy kizárhatják az intézményből - még komoly kártérítésre is kötelezhetik.
Mint a szintén név nélkül nyilatkozó, a FIR üzemeltetéséhez közel álló forrásunk az eduline-nak elmondta, a rendszer pont ezért jött létre, hogy nyomon kövesse, az állampolgárok milyen képzést, milyen támogatásokkal vettek igénybe.
Bár a felsőoktatási intézményeknek adatközlési kötelezettségük van, és minden félévben pontosan küldik az információt a végzett, vagy a felvett hallgatókról, az adatmódosulásokról, forrásunk szerint azonban egyelőre nincs olyan lehetőség a rendszeren belül, hogy a hallgatók előéletéből információkat kérjenek. Ezt megerősíti Havelda Katalin is, akinek elmondása szerint a FIR egy működő szisztéma, amelynek intézményük rendszeresen szolgáltat adatot, de tudomása szerint "még nincs olyan készültségi fokon, hogy a tanulmányi osztályok szintjén ilyen jellegű információk kinyerésére lehessen használni."
A hallgatóknak és az intézményeknek ugyan van lehetőségük arra az elektronikus ügyfélkapun keresztül, hogy lekérdezzék, a rendszer milyen adatokat tárol róluk, azonban mint megtudtuk még ez is igen hiányosan működik, sokszor nehezen értelmezhető adatokhoz lehet hozzájutni. Forrásunk elmondása szerint azonban, ha az információ egyre nagyobb számban kerül a rendszerbe, akkor könnyebb lesz kezelni a szisztémát.
Hogy a FIR még áttekinthetetlenebb legyen: mivel az adatgyűjtést – adatbejelentést 2006-ban kezdték el, így a rendszerben jó eséllyel nem szerepelnek az ez előtt az év előtt lediplomázottak.
Schäffer Dániel
eduline
