Tizenkét halálos áldozata van a kabuli Amerikai Egyetem ellen elkövetett terrortámadásnak, köztük az egyetem hét diákja - közölte csütörtök reggel az afgán főváros rendőrségének szóvivője.
A rendőrség egy órával korábban még derűlátó megállapításokat közölt a szerda este kezdődött támadásról, mindössze egy halálos áldozatról és két fegyveres támadó megöléséről számolva be.
Az egyetem elleni fegyveres támadásban, amelynek elkövetőjeként egyelőre egyetlen szervezet sem jelentkezett, legalább 30-35 ember sebesült meg.
A támadás helyi idő szerint este fél hét körül kezdődött egy autóba rejtett pokolgép robbanásával, amivel a fegyveresek berobbantották az egyetem egyik oldalfalát. Az első támadó a legfrissebb közlés szerint itt vesztette életét. A robbantást fegyverropogás követte, amint a két másik terrorista behatolt a külföldi tanárokat is foglalkoztató intézménybe.
Szemtanúk szerint a diákok közül sokan rémülten menekültek az épületekből, néhányan emeleti ablakokból ugrottak ki. Egy diák viszont telefonon azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy társaival együtt az egyik osztályteremben rekedt. A fallal védett épületegyüttest később afgán különleges alakulatok vették körül, de mivel a campus területén ekkor mintegy hétszáz egyetemista tartózkodott, csak nagyon óvatosan, fokozatosan tudtak harcba szállni a támadókkal - mondta el Mudzsahid.
Abdul Rahman Rahimi kabuli rendőrparancsnok hajnalban a Reutersnak azt mondta, hogy a biztonsági erőknek menet közben mintegy 500 diákot sikerült kimenekíteniük az afgán elit köreiben népszerű Amerikai Egyetem területéről. Az amerikai külügyminisztérium egy szóvivője az éjjel közölte, hogy az afganisztáni NATO-misszió tanácsadói segítették a terroristák elleni műveletet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
