Egyik csoporttársát mellette lőtték fejbe a terroristák, akik a tettükkel hencegtek.
Mint ismert, szerdán megtámadták a Kabuli Amerikai Egyetemet, az ostromban 12 ember halt meg, köztük rendőrök, biztonsági őrök és hét diák.
Az al-Dzsazíra megszólaltatott egy túlélőt, aki halottnak tettette magát, így sikerült élve kijönnie az épületből.
A 24 éves Abdullah Latifi szerdán nem is akart bemenni az egyetemre, de a kötelességtudat legyőzte a lustaságát. A támadás kezdetekor az ablakon át akart menekülni, de túl magasaon volt, ezért a földre feküdt, halottnak tettette magát.
10 órát töltött mozdulatlanul, eközben hallotta, ahogy egymás közt azzal hencegnek a fegyveresek, hogy már több száz embert megöltek. Latifi azt is elmondta, hogy egyik iskolatársát mellette lőtték fejbe, valószínűleg nem tudott teljesen mozdulatlan maradni.
Bár még egyetlen szervezet sem vállalta magára a támadást, az egyik diák a támadók nyelvájárásól arra következtet, hogy afgán tálibok voltak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
