Ponthatárok a felsőfokú szakképzéseken: egy fizetős szakhoz kellett a legtöbb pont

140 pont - legalább ennyi kellett 2012 legnépszerűbb felsőfokú szakképzéséhez, az idegenforgalmi szakmenedzserhez.

  • Eduline
mti marjai jános

140 pont - legalább ennyi kellett 2012 legnépszerűbb felsőfokú szakképzéséhez, az idegenforgalmi szakmenedzserhez. A legjobb érettségi és tanulmányi eredménnyel a Miskolci Egyetem fizetős képzésére jelentkezők rendelkeztek, ott 358-nál húzták meg a ponthatárt, míg a Nyugat-magyarországi Egyetem levelezős képzésén 344 volt az alsó határ.

Az összes 2012-es felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg

A Szegedi Tudományegyetem pedagógiai karára 334 ponttal is be lehetett kerülni, míg a Széchenyi István Egyetemen 305, a Pannon Egyetemen pedig 294/290/286 pont volt az alsó határ államilag finanszírozott képzésen. A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésén 340 pontnál húzták meg a határt.

A legnépszerűbb felsőfokú szakképzések és ponthatárok (államilag finanszírozott)

Felsőfokú szakképzésIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatár
Vendéglátó szakmenedzserBGF: 342KE: 342PTE: 316
Pénzügyi szakügyintézőDE: 332EJF: 304NYME: 320
Web-programozóBGF: 338DF: 294NYF: 306
Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézőKRF: 321SZF: 312SZIE: 320
Banki szakügyintézőKE: 312SZIE: 320SZF: 308
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.