A nap kérdése: hány államilag támogatott félév marad az OKJ-s képzés után?

Rengeteg kérdés érkezik hozzánk az államilag támogatott félévek számával kapcsolatban: egyik olvasónk azt szeretné megtudni, hány félévvel gazdálkodhat, ha már elvégzett egy OKJ-s képzést.

  • Eduline
Matekozás a félévekkel: csak a felsőfokú szakképzés számít
stiller

Az OKJ-s képzés beletartozik az államilag támogatott félévek számába? Mert ha igen, akkor elvileg ott tartok, hogy az OKJ-s képzéssel elhasználtam négy félévet, és a jelenlegi tanulmányaimmal még hatot, azaz tíznél járok.

Az OKJ-s (vagyis az Országos Képzési Jegyzékbe tartozó) tanfolyamok közül csak a felsőfokú szakképzések, új nevükön felsőoktatási szakképzések számítanak az államilag finanszírozott félévek számításakor. Ha valamelyik egyetemen-főiskolán végeztél felsőfokú szakképzést, és nem fizettél érte, az ott „elhasznált” szemesztereket le kell vonni a tizenkét államilag támogatott félévből.

Kérdésed van? Válaszolunk
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! Mielőtt elküldenéd a kérdésedet, itt nézd meg, foglalkoztunk-e már a témával.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.