34 végzetes hiba, amit minden álláskereső elkövet

Kezdő álláskeresőként sokan nem tudják, hogyan kelthetnek jó benyomást a HR-esekben. Ez a nap infografikája.

  • Eduline

A CollegeAtlas egy infografikában gyűjtött össze 34 fontos tanácsot azoknak, akik állásinterjúra készülnek. Az első benyomás például lényeges: a HR-esek harmada elismerte, az első másfél perc alatt el tudják dönteni, felvesznek-e valakit vagy sem.

A legtöbben azt rontják el, hogy nem tartják a szemkontaktust, keveset tudnak a cégről, nem mosolyognak, rossz a testtartásuk, túl nyugtalanuk, a hajukkal babrálnak vagy az arcukhoz nyúlnak, esetleg bizonytalan a kézfogásuk. Az esélyeiteket növelhetitek, ha megfelelő ruhában jelentek meg. Tíz hiba, amit minden álláskereső elkövet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.