Kiderítettük, mennyit költene a kormány a hallgatói szerződések megkötésére és nyilvántartására, utánajártunk, mennyivel drágulnak 2013-tól az OKJ-s tanfolyamok, és összeszedtük, milyen változásokra számíthattok a felvételin és az érettségin. A hét legfontosabb oktatási hírei.
Az ELTE és a szegedi egyetem a világ legjobbjai között
Két magyar felsőoktatási intézmény – az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – került fel a sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) legfrissebb, 2012-es rangsorára, az ELTE fizika szakja ráadásul a tematikus rangsorban is szerepel. A témáról bővebben itt és itt olvashattok.
Drágábbak lesznek az OKJ-s tanfolyamok
Felére csökken a szakképesítések száma, januártól számos tanfolyamon többszörösére nő az óraszám, így a képzések ára is magasabb lesz – ilyen hatásai lesznek az új Országos Képzési Jegyzéknek, amely az eduline-nak nyilatkozó szakértők szerint itt-ott ellentmondásos és nehezen értelmezhető. A változtatásokkal az iskolarendszerű és a nem OKJ-s képzéseket indító intézmények járnak jól. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.
Megint változhatnak a pontszámítás szabályai
Húsz százalékkal jobb teljesítmény kell az emelt szintű érettségiért járó többletpontok megszerzéséhez 2013-tól: az erőforrás-minisztérium tervei szerint csak azok kaphatnak majd pluszpontot az emelt szintű vizsgáért, akik az írásbelin és a szóbelin legalább a feladatok felét jól oldják meg. A legfontosabb infókat itt találjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
