Jelnyelven is indít ICDL-tanfolyamot az Óbudai Egyetem egyik kara

A kezdeményezéssel kifejeztetetten azoknak szeretnének segíteni, akik hallássérültként kezdenének bele az informatikatanulásba.

  • Eduline

Az ICDL-oktatás (korábbi nevén ECDL) jelnyelven és beszélt nyelven párhuzamosan zajlik majd, és az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar (OE NIK) Kiberfizikai Rendszerek Intézete hirdette meg - írja a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz).

Hozzáteszik, a tanfolyam ingyenes, de a csoportlétszám korlátozott, és bizonyos feltételeknek is meg kell felelnie a jelentkezőknek, például: tudnak-e alkalmazkodni a foglalkozások beosztásához (várhatóan szerdánként 13:00-16:00), van-e számítógépük ,és persze számít a jelentkezési sorrend is.

Az oktatás március 8-án, szerdától kezdődik - teszik hozzá. A jelentkezési határidő: 2023. március 1-ig, önéletrajz küldésével, a részletekről itt olvashattok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.