Meddig jár családi pótlék az érettségi után?

A középiskolák többségében április legvégén és május 5-én tartják a ballagásokat, hiszen a végzős diákok számára az érettségi vizsgák május 5-én kezdődnek. Ez nem csak azért érinti a tanulók családjait is, mert a diákkal együtt közvetetten ők is stresszes időszak elé néznek, hanem azért is, mert a középiskolai tanulmányokat követően már nem lesznek jogosultak családi pótlékra.

  • Székács Linda

A családi pótlék összege évek óta változatlan, 2025-ben is

  • 1 gyerekre: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
  • 2 gyerekre: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerekre: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft.

Bár ez nem sok, a hiányát mégis számos család megérezheti, kiváltképp az egyetemkezdés környékén.

Jár családi pótlék az érettségi után?

Sajnos nem.

A Magyar Államkincstár szerint a családi pótlék a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. A nevelési ellátás a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig jár, az iskoláztatási támogatást pedig a tankötelezettség időtartama alatt igényelheti a szülő.

A családi pótlék alapvetően a tankötelezettség végéig (Magyarországon 16 éves kor) jár, a támogatást viszont tovább folyósíthatják addig, amíg a fiatalkorú köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul.

Ebben az esetben a családi pótlékot legkésőbb annak a tanévnek az utolsó napjáig kapja a szülő, amelyben a diák betölti a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyerek esetén a 23. életévét. Az egyetemen továbbtanuló diákok után azonban nem jár családi pótlék. Az elballagott diákok után, az érettségit követően júliustól a Magyar Államkincstár nem folyósítja a támogatást, amivel együtt az adókedvezmény is megszűnik.

Érdemes ugyanakkor észben tartani, hogy a családi pótlék összegének folyósítása nem automatikusan szűnik meg; a jogosultság megszűnését nektek kell jelezni a vármegyei vagy a fővárosi kormányhivatal családtámogatási osztályán, vagy az ország bármelyik kormányablakánál.

Egy kis plusz azért jár

Mivel a felsőoktatásban tanuló hallgatók továbbra is eltartottnak minősülnek, így kisebb testvérek esetén a szülő kérvényezhet emelt összegű családi pótlékot. Ezt szeptember végéig lehet majd megtenni, amikor már az egyetemista tud kérni hallgatói jogviszony igazolást. Ilyen dokumentumot a Neptunban vagy az egyetemek tanulmányi osztályán lehet majd igényelni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.