A középiskolák többségében április legvégén és május 5-én tartják a ballagásokat, hiszen a végzős diákok számára az érettségi vizsgák május 5-én kezdődnek. Ez nem csak azért érinti a tanulók családjait is, mert a diákkal együtt közvetetten ők is stresszes időszak elé néznek, hanem azért is, mert a középiskolai tanulmányokat követően már nem lesznek jogosultak családi pótlékra.
A családi pótlék összege évek óta változatlan, 2025-ben is
Bár ez nem sok, a hiányát mégis számos család megérezheti, kiváltképp az egyetemkezdés környékén.
Jár családi pótlék az érettségi után?
Sajnos nem.
A Magyar Államkincstár szerint a családi pótlék a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból tevődik össze. A nevelési ellátás a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig jár, az iskoláztatási támogatást pedig a tankötelezettség időtartama alatt igényelheti a szülő.
A családi pótlék alapvetően a tankötelezettség végéig (Magyarországon 16 éves kor) jár, a támogatást viszont tovább folyósíthatják addig, amíg a fiatalkorú köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul.
Ebben az esetben a családi pótlékot legkésőbb annak a tanévnek az utolsó napjáig kapja a szülő, amelyben a diák betölti a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyerek esetén a 23. életévét. Az egyetemen továbbtanuló diákok után azonban nem jár családi pótlék. Az elballagott diákok után, az érettségit követően júliustól a Magyar Államkincstár nem folyósítja a támogatást, amivel együtt az adókedvezmény is megszűnik.
Érdemes ugyanakkor észben tartani, hogy a családi pótlék összegének folyósítása nem automatikusan szűnik meg; a jogosultság megszűnését nektek kell jelezni a vármegyei vagy a fővárosi kormányhivatal családtámogatási osztályán, vagy az ország bármelyik kormányablakánál.
Egy kis plusz azért jár
Mivel a felsőoktatásban tanuló hallgatók továbbra is eltartottnak minősülnek, így kisebb testvérek esetén a szülő kérvényezhet emelt összegű családi pótlékot. Ezt szeptember végéig lehet majd megtenni, amikor már az egyetemista tud kérni hallgatói jogviszony igazolást. Ilyen dokumentumot a Neptunban vagy az egyetemek tanulmányi osztályán lehet majd igényelni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
