Több tízezer jelentkezőt érint: ezek a legnépszerűbb budapesti karok

Még mindig a fővárosi egyetemek a legnépszerűbbek a felvételiben, de pontosan melyik karok vonzzák a felvételizőket? Hol lesz 2022-ben a legnagyobb a verseny a férőhelyekért? A Felvi statisztikái alapján mutatjuk a tizenöt legnépszerűbb egyetemi kart Budapestről.

  • Eduline

Az első helyes jelentkezők alapján a Budapesti Corvinus Egyetemet jelölték meg a legtöbben, azonban az egyetemen már nincsenek külön karok, így ez egy kicsit torzít az adatokon. A fővárosi egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek sikerült a legtöbb kart a top15-be juttatnia, de a különválasztható karok közül a legtöbben a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karát választották a felvételiben.

Ezek Budapest legnépszerűbb egyetemi karai:

  1. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)- elsőhelyes jelentkezők száma: 4238, összes jelentkező: 6479
  2. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar (BGE-PSZK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 2763, összes jelentkező: 7007
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 2681, összes jelentkező: 5433
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 2633, összes jelentkező: 5490
  5. Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (ELTE GTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 2586, összes jelentkező: 5971
  6. Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar (BGE-KKK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 2022, összes jelentkező: 5894
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (PPKE-BTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1921, összes jelentkező: 6125
  8. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar (SE-ETK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1895, összes jelentkező: 3315
  9. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (KRE-BTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1794, összes jelentkező: 4873
  10. Testnevelési Egyetem (TE) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1688, összes jelentkező: 2482
  11. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME-VIK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1603, összes jelentkező: 3285
  12. Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGE-KVIK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1601, összes jelentkező: 3285
  13. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar (ELTE-IK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1553, összes jelentkező: 2605
  14. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1518, összes jelentkező: 1967
  15. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE-ÁJK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1442, összes jelentkező: 2753

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.