Hány pontot kaphatnak azok, akik túl rövid műelemzést írtak?

Hány pontot kaphattok arra a műelemzésre vagy összehasonlító elemzésre, amely az elvártnál jóval rövidebb? Utánajártunk.

  • Eduline

Az értékelési-javítási útmutató megszabja, hogy milyen hosszúságú szöveget kell írni. Ha egy vizsgázó feltűnően rövid esszét ad le, akkor a javítók megszámolják a szavakat. Egy nem megfelelő terjedelmű dolgozat az alsó pontsávok valamelyikébe kerül be annak megfelelően, hogy abban a rövid szövegben pontosan miről írt az érettségiző – mondja Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára.

A 2020-as középszintű magyarérettségi javítási útmutatója is kitért a terjedelmi problémákra – nemcsak az lehet baj, ha egy szöveg túl rövid, hanem az is, ha jelentősen hosszabb, mint az elvárás. Ami egyébként a műelemzés, összehasonlító műelemzés feladatnál 400-800 szó.

A javítási útmutató „kirívóan rövid terjedelmű kidolgozásnak” nevezi azt, ha valaki maximum 60 szót írt le – a tavalyi útmutató alapján ilyenkor az egész feladatra 0 pontot kell adni. A „rövid terjedelem” a 60-120 szó, amely „értelemszerűen mindhárom fő értékelési szempont szerint arányosan csökkenő pontszámokkal értékelendő. A jelentősen hosszabb terjedelem esetén (300 szó fölött) a szerkezeti pontszám csökkentendő”.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.