Az Oktatói Hálózat a járványhelyzet szempontjából veszélyesnek és ezért elfogadhatatlannak tartja az írásbeli érettségik május 4-i megkezdését elrendelő kormánydöntést.
Nem tartja kielégítő megoldásnak a vizsgák megkezdésének legújabban szóba került, kisebb mértékű halasztását sem.
A jelenlegi és az előrejelzések szerint a következő időszakban még súlyosbodó járványhelyzetben nem szabad sok ezer gimnazistát, szakközépiskolást és pedagógust, akik eddig a távoltartási intézkedések következtében nem találkoztak, egy időben utaztatni, órákra összezárni zárt terekbe és ugyanazon tárgyak (kilincsek, csapok stb.) használatára kényszeríteni. Kísérletek és tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy ha a jelenlevők között van egy fertőzött, akkor a teremben tartózkodók mindegyike nagy valószínűséggel megfertőződhet a vizsga végére, a betartott távolság ellenére is.
- írják közleményükben.
Azt szorgalmazzák, hogy az államtitkárság és a Rektori Konferencia az érintettek – diákok, szülők, pedagógusok, egyetemi oktatók, szakmai, érdekképviseleti, civil szervezetek – bevonásával videókonferenciák segítségével dolgozza ki az érettségi kiváltásának lehetséges módozatait, illetve az egyetemi felvételi idei (rendkívüli) menetét.
Az Oktatói Hálózat szerint bár nehéz, de nem megoldhatatlan feladat az érettségi és az egyetemi felvételi menetének a rendkívüli helyzethez igazítása. Szóba jöhet a felvételi pontszámoknak az érettségi helyett az eddigi tanulmányi eredmények alapján történő kiszámítása vagy a felsőoktatás nagy részében a jelentkezők felvételi nélküli beiratkozása (különös tekintettel a jelentkezők számának súlyos visszaesésére), ahol pedig erre nincs mód, a felsőoktatás által lebonyolított versenyvizsga, illetve e megoldások többféle kombinációja. Az OHA felajánlja közreműködését bármely szakmai bizottságnak.
Határozottan tiltakozik az OHA a Magyar Rektori Konferencia április 13-i állásfoglalásával szemben is, amely lehetővé tette, hogy az érettségiről szóló hibás kormányzati döntést a felsőoktatás és az oda jelentkezők állítólagos érdekeivel támasszák alá.
"A rendelkezés ellen tiltakozó szakmai, civil és érdekképviseleti szervezetekhez csatlakozva követeljük, hogy a járványhelyzetre való tekintettel az érettségire idén ne kerüljön sor."
Meddig tolható az érettségi, hogy ne boruljon a teljes felvételi?
Érdekes kérdés, amivel az elmúlt tíz évben biztosan nem, de lehet, hogy még soha nem kellett ilyen komolyan foglalkozni. Mennyi idő alatt lehet megszervezni, megtartani és kijavítani a vizsgákat úgy, hogy mindez ne veszélyeztesse az idei felvételiket?
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
