Végeztetek a szóbeli érettségi vizsgákkal? Akkor itt az ideje, hogy kiszámoljátok, hány ponttal vágtok neki a 2019-es felsőoktatási felvételinek. Segítünk.
1. számítási mód: tanulmányi pontszám + érettségi pontszám + többletpontok
Az első számítási mód, ha a tanulmányi pontszámotokat az érettségi pontszámotokkal és a többletpontokkal adjátok össze. Először vegyétek elő a középiskolai bizonyítványotokat, és írjátok ki a következő öt tantárgy utolsó két tanult év végi osztályzatait: magyar nyelv és irodalom (évenként a két osztályzat számtani átlaga), történelem, matematika, történelem, legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), legalább két évig tanult természettudományos tárgy (vagy két, legalább egy évig tanult természettudományos tantárgy). Természettudományos tárgynak számít a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány. Adjátok össze a jegyeket, majd duplázzátok meg – így maximum 100 pontot kaphattok.
Ezután vegyétek elő az érettségi bizonyítványt, és írjátok ki a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv – vagy az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott vizsgatárgy százalékos eredményét (ennél a pontnál még mindegy, hogy közép- vagy emelt szintű a vizsga). Az öt százalékos eredményeinek számoljátok ki az átlagát (egész számra kerekítve), így maximum 100 pontot kaphattok.
Még mindig maradjon az érettségi bizonyítvány (vagy tanúsítvány): ebben a táblázatban nézzétek meg, hogy a kiválasztott szakon mi az érettségi követelmény, és az annak megfelelő két érettségi tárgy százalékos eredményét adjátok össze. Fontos: ha például a szakon több, akár három vagy négy olyan érettségi tárgyat is megneveznek, amelyből nektek eredményetek van, a két legjobbat válasszátok ki. A két vizsga százalékos eredményét adjátok össze, így maximum 200 pontot kaphattok.
Ezután nézzétek meg, számolhattok-e valamilyen többletponttal (van-e nyelvvizsgátok, emelt szintű érettségitek, OKJ-s szakképesítésetek stb.) – ezekről részletes összefoglalónkat itt találjátok:
Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2019-es felvételin: minden a többletpontokról
Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal azok a jelentkezők, akik alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek 2019-ben? Nagy meglepetés senkit nem ér majd, a legfontosabb szabályok ugyanis évek óta változatlanok. Cikksorozatunk 2. része: többletpontok, emelt szintű érettségi és szakképzések.
Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2019-es felvételin: vesenyek és felsőoktatási szakképzés
Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal azok a jelentkezők, akik alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek 2019-ben? Nagy meglepetés senkit nem ér majd, a legfontosabb szabályok ugyanis évek óta változatlanok. Cikksorozatunk 3. része: többletpontok, versenyek és esélyegyenlőség.
Ha mindezt összeírtátok, adjátok össze a pontokat – maximum 500 pontot kaphattok.
2. módszer: érettségi pontszám X 2 + többletpontok
A másik pontszámítási módszer a duplázás: ebben az esetben nem kell figyelembe vennetek a középiskolai érdemjegyeket és az érettségi vizsgáitok átlageredményét, csupán annak a két érettségi vizsgának százalékos eredményét kell összeadnotok, amely a kiválasztott szakon kötelező/választható.
Ha ez megvan, a pontszámot szorozzátok meg kettővel, így maximum 400 pontot kaphattok. Ha például egy 75 százalékos történelemérettségit és egy 71 százalékos magyarérettségit veszünk figyelembe, azoknak a pontösszege 146, ezt kell megduplázni: 292 pont.
Ehhez kell hozzáadni az esetleges többletpontokat.
Fontos: a két számítási verzió közül automatikusan azt használják majd a pontszámotok meghatározásakor, amelyik számotokra az előnyösebb.
Mi a helyzet, ha speciális a helyzetetek?
Ebben az esetben érdemes elolvasni a felvételi tájékoztató rátok vonatkozó szakaszát - a dokumentumot itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
