Újabb fontos dátum közeleg: több ezer diák sorsa dől el hamarosan

Pontosan mikor tudják meg a pótfelvételizők, bekerültek-e a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára?

  • Eduline
pixabay.com

A ponthatárokat várhatóan 2018. augusztus 24-én hozzák nyilvánosságra - a ponthatárokról természetesen mi is részletesen beszámolunk majd. 

Ekkor határozzák majd meg a 2018. évi felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait, vagyis ekkor dől el, ki kerül be a kiválasztott képzésre.

A felvett diákok a felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg 2018. szeptember első napjaiban.

Hova vették fel a legtöbb diákot a tavalyi pótfelvételin?

Hamarosan lezárul a 2018-as pótfelvételi jelentkezés is. Addig lássuk, hány diákot vettek fel tavaly, ezek közül hányan kerültek be államilag támogatott helyre, valamint hogy melyik egyetemre vették a legtöbb hallgatót. Hányan jelentkeztek és hány diákot vettek fel tavaly pótfelvélivel? 2017-ben összesen 7364 diák jelentkezett pótfelvételivel valamilyen felsőoktatási szakra.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.