A matekérettségi második része már könnyebb, mint az első volt, így összességében egy megoldható érettségi feladatsort kapunk, bár a szaktanár szerint 100 százalékosra valószínűleg nem fogják tudni megírni a középszinten érettségizők.
A matekérettségi második része már könnyebbnek bizonyult az elsőnél a szaktanár véleménye szerint. Van benne síkgeometriai feladat, amit valószínűleg az is meg tud oldani, aki nem gyakorolt rá túlzottan, vagy már régen tanulta a matekot.
A középszintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása
Az emelt szintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása
A matekérettségiről folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok.
A feladatsor első részéről itt olvashattok.
A következő feladat egyik része ugyanakkor nehéz, mert egyenletrendszert kell felírni, ez pedig középszinten nem biztos, hogy megy mindenkinek.
A 16-18-as feladatok közül a diákoknak kettőt kell választani, a szaktanár véleménye szerint idén eltértek a megszokottól, ugyanis egyik feladat sem kirívóan nehéz. Ezek között a feladatok között van százalék- és térfogatszámítás, statisztika és valószínűségszámítás, valamint egy komplexebb, kombinatorikát, valóságszámítást és halmazelméletet magába foglaló is. A szaktanár valószínűsíti, hogy ezt a feladatot hagyják ki majd legtöbben.
A matekérettségiről összeségében elmondható, hogy az eleje kifejezetten nehéz volt, a második része azonban megoldható. A szaktanár véleménye szerint azonban jószerével senki sem lesz a középszinten érettségizők között, aki 100 százalékosra meg tudja írni.
Matekérettségi: feladatsorok és megoldások elsőként itt! Percről percre
Síkgeometria, egyenletrendszer és valószínűségszámítás a második részben
Friss infó a matekérettségiről: ilyet még nem láttak az érettségizők
"Nem is rémlik, hogy egyenletrendszer is lett volna benne" - az első diákvélemények
Íme, a legérdekesebb kérdések az érettségiről
Képek: ekkor az érettségizők még nem tudták, mi vár rájuk
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
