A matekérettségi második része már könnyebb, mint az első volt, így összességében egy megoldható érettségi feladatsort kapunk, bár a szaktanár szerint 100 százalékosra valószínűleg nem fogják tudni megírni a középszinten érettségizők.
A matekérettségi második része már könnyebbnek bizonyult az elsőnél a szaktanár véleménye szerint. Van benne síkgeometriai feladat, amit valószínűleg az is meg tud oldani, aki nem gyakorolt rá túlzottan, vagy már régen tanulta a matekot.
A középszintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása
Az emelt szintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása
A matekérettségiről folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok.
A feladatsor első részéről itt olvashattok.
A következő feladat egyik része ugyanakkor nehéz, mert egyenletrendszert kell felírni, ez pedig középszinten nem biztos, hogy megy mindenkinek.
A 16-18-as feladatok közül a diákoknak kettőt kell választani, a szaktanár véleménye szerint idén eltértek a megszokottól, ugyanis egyik feladat sem kirívóan nehéz. Ezek között a feladatok között van százalék- és térfogatszámítás, statisztika és valószínűségszámítás, valamint egy komplexebb, kombinatorikát, valóságszámítást és halmazelméletet magába foglaló is. A szaktanár valószínűsíti, hogy ezt a feladatot hagyják ki majd legtöbben.
A matekérettségiről összeségében elmondható, hogy az eleje kifejezetten nehéz volt, a második része azonban megoldható. A szaktanár véleménye szerint azonban jószerével senki sem lesz a középszinten érettségizők között, aki 100 százalékosra meg tudja írni.
Matekérettségi: feladatsorok és megoldások elsőként itt! Percről percre
Síkgeometria, egyenletrendszer és valószínűségszámítás a második részben
Friss infó a matekérettségiről: ilyet még nem láttak az érettségizők
"Nem is rémlik, hogy egyenletrendszer is lett volna benne" - az első diákvélemények
Íme, a legérdekesebb kérdések az érettségiről
Képek: ekkor az érettségizők még nem tudták, mi vár rájuk
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
