Exponenciális és törtes egyenlet, geometria, halmaz és statisztikai feladat is van a középszintű matematikaérettségi...
Exponenciális és törtes egyenlet, geometria, halmaz és statisztikai feladat is van a középszintű matematikaérettségi második részében, amelyre 135 percet kaptak a diákok. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a kötelező feladatok közül kettő átlagos nehézségű, a harmadikkal azonban - amely számtani és mértani sorozatokról szól - lehetnek problémák, a feladat megfogalmazása ugyanis becsapós, vannak benne felesleges, zavaró információk is, amelyek nem szükségesek a példa megoldásához. "Itt a nagy kérdés az, tudják-e értelmezni a feladat leírását a vizsgázók" - mondta.
Itt találjátok a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldásait
Itt pedig a második rész megoldási javaslatait nézhetitek meg
A matekérettségi második részének utolsó három feladata közül kettőt kell megoldani, a tanárok csak ezeket értékelhetik: idén a diákok egy statisztikai és kombinatorikai, egy térgeometriai, valamint egy halmazos példa közül választhatnak, ezek egyenként 17 pontot érnek. "Pár pontot az is szerezhet, aki az egész feladatot nem tudja megoldani, mindegyik példában vannak ugyanis olyan részek, amelyekhez csak alapvető matematikai ismeretek kellenek" - mondta az eduline által megkérdezett matematikatanár, aki szerint a halmazokról szóló kérdést sokan választják majd, tizenhétből nyolc pontot ugyanis viszonylag könnyű összegyűjteni.
Meglepetést okozott viszont a statisztikai feladat, a szórás fogalma ugyanis korábban nem szerepelt a középszintű matekérettségin, először a 2011-es őszi érettségin kaptak ilyen feladatot a vizsgázók. "Aki átnézte a tavaly őszi feladatlapot, az jól járt" - mondta a szaktanár.
| Itt vannak az első infók a matekérettségi első részéről |
| Százalékszámítás, trigonometrikus függvények, kombinatorika és gyökös egyenletek - ezek a témakörök is szerepelnek a középszintű matematikaérettségi első részében, volt olyan példa, amelyhez elég volt az általános iskolai tudás is - további részleteket itt olvashattok. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
