Exponenciális és törtes egyenlet, geometria, halmaz és statisztikai feladat is van a középszintű matematikaérettségi...
Exponenciális és törtes egyenlet, geometria, halmaz és statisztikai feladat is van a középszintű matematikaérettségi második részében, amelyre 135 percet kaptak a diákok. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a kötelező feladatok közül kettő átlagos nehézségű, a harmadikkal azonban - amely számtani és mértani sorozatokról szól - lehetnek problémák, a feladat megfogalmazása ugyanis becsapós, vannak benne felesleges, zavaró információk is, amelyek nem szükségesek a példa megoldásához. "Itt a nagy kérdés az, tudják-e értelmezni a feladat leírását a vizsgázók" - mondta.
Itt találjátok a matekérettségi első részének nem hivatalos megoldásait
Itt pedig a második rész megoldási javaslatait nézhetitek meg
A matekérettségi második részének utolsó három feladata közül kettőt kell megoldani, a tanárok csak ezeket értékelhetik: idén a diákok egy statisztikai és kombinatorikai, egy térgeometriai, valamint egy halmazos példa közül választhatnak, ezek egyenként 17 pontot érnek. "Pár pontot az is szerezhet, aki az egész feladatot nem tudja megoldani, mindegyik példában vannak ugyanis olyan részek, amelyekhez csak alapvető matematikai ismeretek kellenek" - mondta az eduline által megkérdezett matematikatanár, aki szerint a halmazokról szóló kérdést sokan választják majd, tizenhétből nyolc pontot ugyanis viszonylag könnyű összegyűjteni.
Meglepetést okozott viszont a statisztikai feladat, a szórás fogalma ugyanis korábban nem szerepelt a középszintű matekérettségin, először a 2011-es őszi érettségin kaptak ilyen feladatot a vizsgázók. "Aki átnézte a tavaly őszi feladatlapot, az jól járt" - mondta a szaktanár.
| Itt vannak az első infók a matekérettségi első részéről |
| Százalékszámítás, trigonometrikus függvények, kombinatorika és gyökös egyenletek - ezek a témakörök is szerepelnek a középszintű matematikaérettségi első részében, volt olyan példa, amelyhez elég volt az általános iskolai tudás is - további részleteket itt olvashattok. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
