Ilyen lesz a 2016-os érettségi: itt vannak a tételek magyarból

Irodalom

ÉLETMŰVEK

1. Petőfi Sándor lírája és verses epikája 1844 végéig

2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

3. Az istenes versek képalkotásának sajátosságai Ady Endre Az Illés szekerén című kötetének A Sion hegy alatt ciklusa alapján

4. Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály Levelek Irisz koszorújából című kötetében

5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében

6. József Attila poétikai útkeresése a Nem én kiáltok (1924) című kötet megjelenéséig

PORTRÉK

7. Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében az Előszó és A vén cigány című művek alapján

8. Erkölcsi dilemmák és személyes választások Móricz Zsigmond Rokonok című regényében

9. A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában

10. Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai Ottlik Géza Iskola a határon című regényében

LÁTÁSMÓDOK

11. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

12. A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése Karinthy Frigyes Így írtok ti című művében

13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában

KORTÁRS IRODALOM

14. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében

15. Emlékezet és anekdotikus beszédmód Garaczi László Pompásan buszozunk című regényében

VILÁGIRODALOM

16. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása

17. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében

SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET

18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában

19. Az önismeret drámája: az athéni tragédia sajátosságai Szophoklész Oidipusz király című művében

AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

20. Ifjúsági irodalom, felnőtt regény? Jonathan Swift: Gulliver utazásai

Magyar nyelv

EMBER ÉS NYELV

1. A nyelv mint jelrendszer

2. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya

KOMMUNIKÁCIÓ

3. A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége

4. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkcióira (párbeszéd, történetmondás, levél, feljegyzés, köszönés)

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

5. A nyelvművelés és a nyelvtervezés jelentősége, szerepe napjainkban

6. A magyar nyelv történetének fő szakaszai

NYELV ÉS TÁRSADALOM

7. Egynyelvű szótárak

8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei

9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői

A NYELVI SZINTEK

10. A szófajváltás, a többszófajúság

11. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű, tagolt és tagolatlan, egyszerű és összetett mondat

12. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel fajtái; a mozaikszók; az összetett szavak helyesírása

A SZÖVEG

13. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező

14. A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői

15. A pragmatikai ismeretek alkalmazása mindennapi szövegek megértésében és alkotásában

A RETORIKA ALAPJAI

16. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, a manipuláció felismerése, értékelése

17. A spontán megnyilatkozás és a tervezett szöveg különbsége

STÍLUS ÉS JELENTÉS

18. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése

19. Az állandósult nyelvi formák (szólás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi panelek)

20. A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat

A tételcímeket az Oktatási Hivatal oldalán is megtaláljátok, a 2016-os érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!