Nyilvánosságra hozta a 2016-os emelt szintű szóbeli magyarérettségi tételcímeit az Oktatási Hivatal - fontos, hogy az irodalom- és a nyelvtantételekhez is tartozik egy-egy feladat, valamint egy idézet, bázisszöveg. Ezeket nem teszik közzé a vizsga előtt.
Irodalom
ÉLETMŰVEK
1. Petőfi Sándor lírája és verses epikája 1844 végéig
2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
3. Az istenes versek képalkotásának sajátosságai Ady Endre
Az Illés szekerén
című kötetének
A Sion hegy alatt
ciklusa alapján
4. Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály
Levelek Irisz koszorújából
című kötetében
5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső
Esti Kornél
című kötetében
6. József Attila poétikai útkeresése a
Nem én kiáltok
(1924) című kötet megjelenéséig
PORTRÉK
7. Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében az
Előszó
és
A vén cigány
című művek alapján
8. Erkölcsi dilemmák és személyes választások Móricz Zsigmond
Rokonok
című regényében
9. A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor
Psyché. Egy hajdani költőnő írásai
című alkotásában
10. Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai Ottlik Géza
Iskola a határon
című regényében
LÁTÁSMÓDOK
11. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
12. A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése Karinthy Frigyes Így írtok ti című művében
13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában
KORTÁRS IRODALOM
14. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében
15. Emlékezet és anekdotikus beszédmód Garaczi László Pompásan buszozunk című regényében
VILÁGIRODALOM
16. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása
17. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében
SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET
18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában
19. Az önismeret drámája: az athéni tragédia sajátosságai Szophoklész Oidipusz király című művében
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
20. Ifjúsági irodalom, felnőtt regény? Jonathan Swift: Gulliver utazásai
Magyar nyelv
EMBER ÉS NYELV
1. A nyelv mint jelrendszer
2. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya
KOMMUNIKÁCIÓ
3. A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége
4. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkcióira (párbeszéd, történetmondás, levél, feljegyzés, köszönés)
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
5. A nyelvművelés és a nyelvtervezés jelentősége, szerepe napjainkban
6. A magyar nyelv történetének fő szakaszai
NYELV ÉS TÁRSADALOM
7. Egynyelvű szótárak
8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei
9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői
A NYELVI SZINTEK
10. A szófajváltás, a többszófajúság
11. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű, tagolt és tagolatlan, egyszerű és összetett mondat
12. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel fajtái; a mozaikszók; az összetett szavak helyesírása
A SZÖVEG
13. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező
14. A szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői
15. A pragmatikai ismeretek alkalmazása mindennapi szövegek megértésében és alkotásában
A RETORIKA ALAPJAI
16. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, a manipuláció felismerése, értékelése
17. A spontán megnyilatkozás és a tervezett szöveg különbsége
STÍLUS ÉS JELENTÉS
18. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése
19. Az állandósult nyelvi formák (szólás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi panelek)
20. A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat
A tételcímeket az Oktatási Hivatal oldalán is megtaláljátok, a 2016-os érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
