Majdnem 416 pont - ennyi volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapképzéseire felvett, állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma.
Összesen 4789 új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg az intézmény.
Az intézmény alapképzéseire felvettek létszáma és átlagpontszáma is magas maradt: az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám 415,7, önköltséges formában felvettekkel együtt 413,4 pont.
Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára
Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.
A képzések között idén először szerepel az úgynevezett üzemmérnök-informatikus BProf alapszak is, ahol a hallgatók már két év után bekapcsolódhatnak az ipari vállalatok projektjeibe, három év után pedig alapdiplomával helyezkedhetnek el a versenypiacon.
Mesterszakon közel ezren kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat, illetve további ezer fő nyert felvételt idén januárban a BME mesterszakjainak valamelyikére. Az egyetemre jelentkező közel 11 ezer felvételiző 21 százaléka valamelyik mesterképzésre jutott be, ami 7 százalékponttal magasabb az országos aránynál.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idegen nyelvű képzéseire is megnőtt a jelentkezések száma. A tavalyi eredményekhez képest jelentősen, közel duplájára emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma is.
Jönnek a 2018-as felvételi ponthatárok! Tudósítás percről percre
Este nyolckor nyilvánosságra hozzák a 2018-as felvételi ponthatárait - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok a legnépszerűbb szakokról, egyetemekről és főiskolákról, tudósítóink a Pont Ott Partiról adnak majd helyzetjelentést, este nyolckor pedig jövünk a ponthatárokkal! Tudósítás percről percre. 14:35Hányan jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe az előző években?
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
