Háztartási praktikákról és az influenzáról is kaptak kérdést a diákok a bioszérettségin

Háztartási tanácsokról, a kovászról, ökológiai kölcsönhatásokról, az influenzáról és a genetikáról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű biológiaérettségin - tudta meg az eduline.

  • Eduline
Túry Gergely

Miért érdemes a húsok mindkét oldalát megpirítani a sütés elején? Miért jó a hasmenésre az orvosi szén? Miért kell tejfölt tenni a házi tejbe? Ezt is kell tudniuk azoknak a diákoknak, akik középszinten érettségiznek bioszból.

A középszintű bioszérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű bioszérettségi hivatalos megoldása

A középszintű bioszérettségi nem hivatalos megoldását itt találjátok.

A középszintű biológiaérettségi 120 percig tart, az idei vizsgázók kilenc - több részből álló - feladatot kaptak, többek között a genetika, az öröklésmenetek, a populációk közötti kölcsönhatások témaköréből. A diákok az írásbelin számológépet használhatnak, a feladatok megoldásával összesen száz pontot lehet szerezni.

Középszinten 902 helyszínen összesen 8 715 vizsgázó írásbelizik biológiából. Magyarul 8 701-en, angolul és németül tizennégyen érettségiznek. Emelt szinten 91 helyszínen 5 417-en vizsgáznak, közülük tizenhárman angolul és németül. Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a bioszérettségiről, a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldással!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.